Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A bizottság az épület

gazdag, drága díszítményei

helyett olcsóbb megoldásokat javasolt 1828.

rém és lépcsők márvány burkolata, az oszlopfők kő faragványai, a megemelt tetőzet alá való réz csévék és csatornák helyett a bizottság ezért olcsóbb megoldásokat ajánlott.57 Pollack Mihály tervei alapján az épület északi része teljesen lezárult, és az, emeleti részt is kapott. Továbbá szerepelt az új tömlöcök, a levéltár három termének, a kapu feletti kisterem, a kápolna, a főbejárat kialakítása, a nagyterem megnagyobbítása. Látva a teljes tervet kiderült, hogy egy főszolgabíró, az összes alszolgabíró, esküdt, az aljegyzők, a levéltári lajstromozók, az alügyész, az aladószedő, illetve a számvevő nem kaptak megfelelő elhelyezést. 1828 februárjában az építő bizottság bemutatta az újabb terveket a közgyűlésnek, amely már tartalmazta az említett tisztségviselők szállását, viszont ez a kívánság is jelentősen megsokszorozta a számított költségeket. Kérdés az volt, hogy a szállások, vagy a levéltár bővítése maradjon-e el? Egy újabb kérvény ment a helytartótanácshoz a költségek megnövekedésének és az egyéb kiigazítások indokaival. Más vármegyék példáján arra jutottak, hogy a törvényi kötelezettségből megépítendő börtön és a levéltár kiadásait mindenképpen a házi pénztárból kell fedezni. A leveles tár hosszabb távú elhelyezése, a tarthatatlan börtön gondok felszámolása állami feladatnak minősült. A vármegyében körülbelül 130-140 rabot őriztek 6 tömlöcben. Továbbá felhívták a helytartótanács figyelmét arra a tényre is, hogy 1822-től a vármegye tisztikara „ ritka példával” esik váltóforintban vette fel a járandóságát. Ebből adódóan a honi pénztár számára közel hetven ezer forintot takarítottak meg. Ezen okokból jogosnak vélték a korábban megállapított építési összegnek, a 42154 forintnak erre a célra való kiutalását.58 A nemesség önkéntes adózásából ugyanennyi pénz már befolyt, tehát a fedezet megvolt az induláshoz. A vármegye a Mesterre bízta a munkák megkezdésének időpontját. 1828 tavaszán Stann Jakab helybéli kőműves irányításával az új székház építésébe belefogtak. A munkák kezdetén Pollack Mihály leutazott Szekszárdra, mert személyesen akarta átadni a részletrajzokat, és ez alkalomból Tengelicen Csapóéknál is vendégeskedett egy ideig. Ekkor a vármegye 500 forintot fizetett a Mesternek a fáradozásáért.59 Pollack Mihály az építkezés megkezdésekor