Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)
Az építésre ügyelő kiküldöttség egy hozzáértő építőmester meghívását javasolta 1826. november 22. akaratából Csapó Dániel vezetésével megalakult az építkezés lebonyolítására hívatott „építtető bizottság”, amelynek tagjai között találtuk Perczel Sándort és Paur Antalt, valamint az építési pénztáros minőségében később csatlakozó Augusz Antalt. A vármegye nevében tárgyalhattak az építőmesterekkel, és a szükséges szerek, anyagok vásárlásáról informálódhattak. A bizottság elkészítette az építkezéssel kapcsolatos véleményét, meglátásait már 1826 novemberében. A jelentésük egy mindent megváltoztató felismerésben fogalmazódott meg, „hogy a kívánt czélnak él-érésére némelly olly változások szükségesek, mellyek eránt elébb egy ahoz értő és gyakorlott Epittö Mesterrel tanácskozni el-kerülhetetlen, azért is Jelentését ez úttal a Ki- küldöttség töké Hetesen el nem végezhetvénEzzel a javaslatukkal leszámoltak az évtizedeket elvesztegető, bővítéseket preferáló szemlélettel. Ügy gondolták, egy tapasztalt építőmester tanácsa, meghallgatása hasznos lehet az építkezés megkezdése előtt, ami feltétlenül garantálni fogja a munkák célirányosságát, és kizárja a hibák elkövetését. Azt is kiderítették, hogy a beszerzendő tégla legolcsóbb úgy lenne, ha azt a megye maga égettetné ki. A szekszárdi uradalom biztosított 1000 öl fát erre a célra azzal a feltétellel, ha a fakivágást a vármegye oldja meg. A téglák kiégetésére alkalmas helyet is kijelölték a „Szexardi Gyepen”. Az uradalmi hely használatát a helytartótanács engedélyezte, ami egy újabb kérvény benyújtásával járt. A kiküldöttség felhatalmazást is kért egyúttal a téglásokkal való alku megkötésére és a téglavető legények alkalmazására, a mész megvásárlására. Továbbá szükségesnek látták az építkezésre szánt pénzek beszedésére egy perceptor, valamint egy fő vigyázó kinevezését, aki jegyzékbe veszi az építési szereket, felügyeli a munkákat, és a munkáskezekről is gondoskodik. A bizottság nagyon alapos munkájából kitetszik, hogy végre precíz kezekbe került a székház építésének ügye.53 Az építési bizottság bizonyára megkapta a mandátumát, mert a felkért mesteremberek is elkészítették előzetes kalkulációikat. Stann Jakab szekszárdi építőmester számításai szerint 350000 téglára, 20000 zsindelyre, 280 darab „gömbölü sindelre”, 1270 pozsonyi mérő mészre lesz szükség, amelynek költsége a mester munkadíjával együtt 26861 forintot tett ki. Hahn Antal üveges mester 1415 forintot, Schug János asztalosmester 2331 forintot, Bayer Ferenc lakatosmester 2106 forintot számolt a munkákra és a matériákra. Az összes kiadás 38194 forintra rúgott, ami bőven belefért a nemes urak által felajánlott pénzbeni támogatásba. Lassan a felajánlások is csordogáltak az építési pénztárba?4 Csapó Dániel (1778-1844)
