Link Dóra: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1718-1720 (Szekszárd, 2009)

Bevezető

terjedelmű magyar nyelvű rész is előfordul, ezeket betűhű átiratban tartalmazza a kötet a rövidítések []-ben való feloldásával.

1714-től, mivel ebben az időben állandó székhelye még nem volt a vármegyének, a nemesi közgyűlésekre Tolna megye különböző mezővárosaiban került sor. A legtöbb gyűlést Szekszár- don, Simontornyán, a megye későbbi székhelyein, illetve Pincehelyen tartották. így volt ez egészen 1719-ig, amikor június 17- én a congregatio elhatározta, hogy ezután mindig Simontornyán tartják a gyűléseket4 5.

Az évi mintegy tíz-tizenöt generalis és particularis congregatióra kb. havi rendszerességgel került sor, hacsak nem kellett valami sürgető ügyben gyakrabban szervezni. Mivel a gyűléseket mindig másutt tartották, ezért a következő összejövetel idejében és helyében előre megállapodtak. Ez legtöbbször bekerült a jegyzőkönyv végleges szövegváltozatába. A távollévő egyházi és világi főurakat személyre szóló meghívóban értesítette az alispán legalább egy héttel hamarabb, hogy megbízottjaikat megfelelő utasítással láthassák el6. Erre mindenképpen szükség volt, ugyanis kellő számú résztvevő hiányában vagy nem lehetett megtartani a gyűlést, vagy annak határozatai nem voltak érvényesek, így előfordult, hogy távolmaradó, bár előzőleg körlevélben értesített földesurak számára büntetés kiszabását rendelték el. A kisgyűlések mindegyike egy nap alatt lezajlott, míg az általános congregatiók gyakran két naposak voltak.

A résztvevők közül a nemesi gyűlést a legmagasabb megyei tisztségviselő, vagy megbízottja hívta össze, és elnökölt rajta. Minthogy dr. Nesselrod Vilmos, pécsi püspök, aki 1703-1732. között volt Tolna megye főispánja, személyesen 1718-ig egy alkalommal sem jelent meg, így az elnöki teendőket az alispán, Gyurekovics Péter látta el. Gyurekovics 1698-tól 1732-ig Tolna megye jegyzője, majd főjegyzője7, 1712-1714. között megbízott

4 27.511. regeszta

5 TMÖL. IV/A/l/a. Kjkv. 1719. június 17.

6 HOLUB J.: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-tól 1703-ig. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből (Továbbiakban: TTT) V. Szerk. K. Balog János, Szekszárd 1974. 70. p.

7 1716-1718. között Baranya megye jegyzője.

4