Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1701

Vencel gróf követe, Pólyák János a szerémi püspöknek, a pécsváradi (Peczva- rad) és bátaszéki apátoknak, Kebel János a Csanádi püspöknek, Sándor Mihály Viczay Ádám bárónak, Lévai Sámuel a szekszárdi apátnak, Gyurekovics Péter Fiáthnak és Fördősnek a képviseletében, továbbá Huszár István a Remete Szt. Pál-rendtől, Mikházy András, Lévai Sámuel helyettes alispán, ifj. Haunold János perceptor, Budai Ferenc helyettes szolgabíró, Turóczy János és Frank Ferenc Lipót esküdtek.

371. Felolvasták az albizottság levelét 2390 forintról, melyet a vármegye nem volt képes kifizetni, ezért az executióban jelenlévő hadnagynak a súlyos executió elkerülése érdekében 32 forintot adtak és mérsékelt executiót engedélyeztek.

372. Közzétették a király levelét, amelyben megparancsolja a vármegyének, hogy a megkárosított döbröközi rácoknak adjon elégtételt, amit a nádor is kért levelében. Úgy határoztak, hogy a dolog a nádor tisztjein múlik, ezért az elégtételről is nekik kell gondoskodniuk. Erről értesítik a nádort, elküldve neki a királyi levél másolatát.

373. Közzétették Styrum gróf tiltó levelét, amellyel szemben a főispán és Horváth György decanus a saját és a pécsi káptalan nevében ellenvetést tett.

374. Közzétették Hevenyessy János ítélőmester tiltó levelét, amellyel szemben a főispán, valamint a decanus és Pólyák János megbízóik nevében ellenvetést tettek Ete (Ethe), Darázs (Daras), Vék, Hidas, Dályok (Daliok), Danóc (Danocz), Márok, Bodolja, Bezedek, Nagykékes (Nagy Kekes), Asszonyfa (Aszonfa), Orman tekintetében, akár Tolnában, akár Baranyában fekszenek. Ernest András a nádor nevében Nagytúra (Nagy Túra), Vies (Vicz) és Szállás, Huszár István Zomba és Patlan, László Mihály23 Viczay Ádám nevében Bíród, Szendrei András az országbíró nevében Pusztapél (Puszta Pel) tekintetében, Lévai Sámuel a szekszárdi apát nevében pedig az összes felsorolt helyek tiltására ellenvetést tett.

375. A főispán és a decanus tiltására Sándor István tett ellenvetést, mert az ő javai teljesen nemestelkekből állanak.

376. A kónyiak és más lakosok érdekében írni kell a budai kamarai adminisztráció- 67. nak, hogy három évig mentesek maradjanak a simontomyai és a foki harminca- dosok követeléseitől.

1701. szept. 25.

T. m. s., Simontornya

377. Végül a fenti földesurak és követek a Dallos-ügyben Simontomyán maradtak a scopiai püspök, mint tárgyalási kiküldött vezetésével. Dallos András György és felesége kérésére és a küldöttek közbenjárására a következőkben állapodtak meg.

1. Az executió által a vármegye számára már behajtott 2845 forintos összeg a vármegyénél marad.

2. Dallos összes hátralékát, később kiderülő adósságait, könyörgésére a vármegye elengedi.

3. Az alperceptorokat kényszerítsék számadástételre együttesen, s ha valahol hátralékot találnak, Dallos megyei segítséggel hajtsa be azt, s utalványozza a vármegye javára.

4. Dallos nyilvánosan bocsánatot kér a vármegye rovására elkövetett jogtalanságokért, s ígéri, hogy a jövőben tisztelettel, hűséggel viseltetik a vármegye iránt.

46