Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
1701
gette meg. Az ügyet fel kell fedni elégtételt követelve a miniszteri deputáció, az albizottság és a nádor előtt, mert a királyi szabályzattal teljesen ellenkezik. A jegyző méltatlankodásának helyt ad a vármegye. 318. Mivel a két fent említett század távozik, a szolgabírók rendelkezzenek fors- 63. pontjukról és élelmükről, egyiket Pribék, másikat Simoncsics intézze, s e megyei hadbiztosok gondoskodjanak a forspontot adók visszairányításáról is. Mo- nasterlinek pedig írni kell a bizonyságlevél ügyében. 1701. ápr. 4. T m. g. c., Paks 319. A közgyűlés résztvevői: a főispán, Huszár István, a Remete Szt. Pál-rend pécsi superiorja, Reisz Bálint pécsi kanonok, Daróczy István rendes alispán, Lévai Sámuel helyettes alispán és főszolgabíró, Benczelides Miklós főszolgabíró, Al- berth Benedek helyettes szolgabíró, Broderics András, Koch Mátyás, Székelyi István mint várkonyi Amádé Ádám báró, Hodászy János mint Viczay Ádám báró követe, Lévai Sámuel mint a szekszárdi apát, Gyurekovics Péter mint Fiáth és Fördős követe, Székelyi István azonkívül még Salomváry János és Sándor István képviseletében is. 320. Felolvasták a budai albizottság levelét, hogy a vármegye ápr. 18-rajelenjen meg követei útján Budán a bizottság előtt az 1700, évi számvetés megtételére, büntetés terhe alatt. A vármegye havonta közölje a bizottsággal az adóösszeg fizetését és a kihágásokat is. Ügy határoztak, hogy a határidő halasztását kérik, mert a vármegye iratai Dőry Lászlónál vannak. A szolgabírók küldjenek futárokat, hogy a Guido Starhemberg- és a Guttenstein-ezred minden nyugtáját juttassák el a jegyzőhöz. Az új időpontra a perceptor és Benczelides Miklós a Bécsből visszaküldött nyugtákkal együtt jelenjék meg Budán. 321. Úgy határoztak, hogy Székelyi István Muray Ferenccel a simontornyai, Frank Ferenc Kebel Jánossal a földvári járásban az idegen állatokat, a járási szolgabírók pedig saját járásukban az armalista nemesek vagyonát a jobbágyokétól és parasztokétól elkülönítve írják össze, s ennek kivonatát nyújtsák be a jegyzőnek a következő gyűlés előtt, hogy a jegyző tájékoztathassa a vármegyét, s elkészíthessék a repartíciót. 322. írni kell az Ebergényi-ezred alezredesének, Esterházy (Esterasi) Ádám grófnak, hogy a vármegye kiadja az ezrednek a lólopáson ért gonosztevőt, Szabó, más néven Vak Ádámot lovával együtt, ha a gróf kellő óvadékot tesz le érte, s tettéért jogos büntetéssel sújtja. 323. Mivel a főispán Budára utazik, átadták neki a Guido Starhemberg-ezred nyugtáinak másolatait, s megkérik, közölje az albizottsággal, hogy Kestler főhadbiztos az ezrednek újabb 2840 forintot utalványozott. A bizottság viszont azt írta, hogy a kihágásokat és a két század élelmezését az ezred májusi ésjúniusi utalványozásából vonják le. Ennek értelmében kérik a Kestler-utalvány megsemmisítését. 324. írni kell Batthyány Ádám grófnak a nyékiek és executióval behajtott állataik dolgában, illetve arról a megterhelésről, melyet Esterházy Gáspár okozott nekik. Az akkori alispán megbízta Dersffy Ádám szolgabírót, hogy Esterházy Gáspárt ne csak Nyékre, hanem más helyekre is irányítsa, s ez így is történt. A Guido Starhemberg-ezred őrnagya, Samics pedig repartíciót végzett, mellyel 41
