Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1699

györgyiektől és a geijeniektől, nehogy azok ezt a beszedést kilencedként értelmezzék.

A szekszárdi apátnak megtiltják, hogy ezután ő vagy emberei a fenti falvak jövedelméből adóbeszedést erőszakoljanak ki, elzárás illetve az ott lévő javaik és állataik elvesztésének terhe alatt.

112. A vármegye személynököt (vicesgerens) választ Kákonyi István személyében, aki le is tette a szokásos esküt, fizetése évi 50 forint. A megyének eddig ilyen tisztségviselője nem volt, s ebből kára származott.

113. Határoztak, hogy Turóczy János szolgabíró a személynökkel menjen ki és megyei executióval hajtson be 100 forintot Alberth Benedek javaiból, mivel az a vármegyei szabályrendelet ellen cselekedett.

114. A vármegye úgy határozott, hogy elbocsátja a Dombóváron tartózkodó katonákat, helyettük másokat kell felfogadni. Ezeknek ott kell majd állomásozni, ahol a vármegye szolgálata megkívánja, illetve az alispán mellett kell lenniük a szolgálattétel jobb ellátására.

115. Meghatározták a különböző munkabéreket: a kaszás aratóé (falcator) ellátással 20 dénár, anélkül 35 dénár, a szénagyűjtőé (collectorfaeni) ellátással 15, anélkül 25 dénár, a szénagyűjtő nőé ellátással 12, anélkül 20 dénár, aratóé (messor) ellátással 15, anélkül 20 dénár, az arató nőé annyi, mint a szénagyűjtő nőé.

116. Farkas Mihály a maga és a többi szentpéteri birtokos nevében tiltakozik, mert Styrum követe, Furdics Miklós egyszer már az ő tiltakozásuk és ellentmondásuk idején, egyetértve velük kimondta, hogy Styrum gróf ott semmi joggal nem rendelkezik. Most ez a követ mégis minden ok nélkül ellenvetést akar tenni. Ezért Farkas bizonyságlevelet kér és kap.

117. Úgy határoztak, hogy Haunold perceptor a nádor ajánlása szerint Pheffershof- fen tábornoknak, mivel a vármegyének sokszor javára tett, adjon 30 aranyat.

1699. aug. 13.

T. m. g. c., Simontornya

118. A résztvevő tisztségviselők: a főispán, Rácz István és Mikházy András, Daróczy István alispán, Simaházy Ferenc mint a nádor, Élezi Márton mint Lymburg-'Styrum Miksa Vilmos gróf, Koller Imre mint Jány Ferenc, Kallóczi Imre mint Bamabaeis Felix fehérvári prépost, Tolna ura,17 Fábián János mint Viczay Ádám báró, Székelyi István mint Amadé Ádám báró, Lévai Sámuel mint Mérey Mihály szekszárdi apát, Gyurekovics Péter mint Fördős és Fiáth, Székelyi István mint Botka úrnő, Sándor és Salomváry követe, valamint Benczelides Miklós, Turóczi János és Rebényi Márton szolgabírók, Dallos András, Haunold János perceptor.

119. Közzétették a király levelét, miszerint a szegény nép nyáron equilis porcióként feleannyi abrakot szolgáltasson a közkatonáknak.

120. Közzétették a comissio levelét, melyben utasítja a vármegyét, hogy az örökös 39-40. tartományokhoz hasonlóan a bizottságnál levő hivatalos hadipénztárba küldje

a repartíciót, így a király akarata szerint a kivetett összeg behajtása pontosabban és jobban történhet.

121. A megyei követek, tehát az alispán és a jegyző a vármegye döntése alapján 40. pénzt vettek fel a perceptortól kiadásaikra, a királyi ajándékra és az elmúlt évi fizetésre. Ebből az összegből fizették ki a nádort is. Az ágens fizetésének felével együtt a fentieket a vármegye kiadásként elfogadta. A perceptornak a követek visszaadtak 60 forint 70 dénárt, amelyről nyugtát is kaptak.

21