Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1699

hospitum) - akik közül sokan tehetősebbek az adóterhek miatt elszegényedett telepeseknél - vagyonuk szerint az adóösszeg kifizetésében való részvételre kötelezik. A kiküldött jegyzőt és szolgabírót megbízzák, hogy a vizsgálat folytatásaként egyúttal írják össze falvanként a legelésző idegen állatokat, és a telepesek szol­gáit vagyonukkal, szántóikkal együtt. Az idegenek és a szolgák a következőkép­pen adózzanak: minden ökör után 3 éves kortól 20 dénárt, tehén vagy 3 év fölöt­ti borjú után 20, kétéves tehén- és bikaboijú után 15 dénárt, az egyéves borjú után 10 dénárt, egy juh után 5 dénárt, kivéve az ez évben született bárányokat, mert ezek után nem kell fizetni. Egy év fölötti disznó vagy ártány után 3 dénár az adó, a bevetett terület, mind az őszi, mind a tavaszi vetemény után egynapi szántásonként 25 dénár. Az összeíróknak napidíjat fizetnek a perceptor által; a jegyzőnek 1 forintot, a szolgabírónak 75 dénárt. 93. Szabályrendelet született, hogy bárkit, aki a megye rendeletéivel, határozatai­val szembeszáll, vagy ezeket érvényteleníti, minden ilyen alkalommal 100 fo­rint büntetéssel sújtsanak. 94. Úgy határoztak, hogy Budai Ferenc 30 forint 66 dénár adóját, amellyel a téli összegből tartozik, a perceptor fogadja el kifizetettnek, de vonja le Budai megyei kapitányi fizetéséből. Ezenkívül elfogadják, hogy Szakáll (Szakái) János megyei tizedes szénája, amelyet a megye helyett adott az orosz15 követnek (pro ablegato muscovitico) 3 forint értékű. 1699. jún. 25. T. m. g. c., Paks 95. A jelenlevő tisztségviselők: Daróczy István alispán, Farkas Mihály győri posta­mester, Rebényi Márton mint a nádor, Csery Mihály mint a kalocsai érsek kö­vete, Furdics Miklós mint Styrum-Lymburg gróf, Koller Imre mint Jány Ferenc püspök követe, Lévai Sámuel mint Mérey Mihály szekszárdi apát, Székelyi Ist­ván mint Amadé Ádám bárónak, Sándor Istvánnak, Salomvári Jánosnak és Botka Ferenc özvegyének követe, Gyurekovics Péter mint Fiáth János, Fördős Mihály és Béri Balogh Ádám követe, valamint Benczelides Miklós, Turóczy Já­nos és Rebényi Márton szolgabírók, Koller Imre, Lendvay István megyei es­küdtek. 96. Felolvasták a király levelét, hogy a magyaroknak a török uralom alá szökését aka- 37-38. dályozzák meg. Határoztak, hogy a kisszámú lakosság miatt a vármegye nem képes ugyan az átköltözések megakadályozására, de a szolgabírók közzéteszik a rendelkezést. 97. Felolvasták a király levelét, miszerint a magyar királyság négymilliós adójának 38. negyedrészét elengedi, a vármegye ezért háláját fejezi ki a királynak. 98. írni kell a császári-királyi budai albizottságnak a megye állapotáról. Kérni kell, hogy ha a kérelem indokolt, a budai bizottság ajánlja azt a miniszteri deputáció és a nádor figyelmébe. írni kell a nádornak és a magyar udvari kancelláriának is ez ügyben. 99. Haunold, aki Bécsbe utazik, a következő utasítást kapja: nyújtsa be a repartí- ciót, a számvetést a szolgáltatott gabonáról, mutassa be az ökrök élelmezését és a katonai kihágásokat. Gondoskodjon arról, hogy az adóösszeg megadásának lehetetlenségéről szóló s a budai albizottság által megerősített megyei kérelem 19

Next

/
Thumbnails
Contents