Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
1698
éves vagy afeletti disznókat is, a bakokat és a többi kecskét, kosokat és egyéb juhokat, amelyek legalább 1 évesek. A méhkasokat, mezőket és legelőket, hogy hány kaszavágatnyiak, a szőlőket, hogy hány ásónyiak, mennyi bort készített az illető az idén, mennyit adott el, mennyit hagyott családja szükségleteire, vagy a disznóból a maguk és vendégeik részére. 1. Ki kell vizsgálni, mennyi haszon származik a falvakból és az elhagyott helyekről, s ezeket nem a földesurak kegyetlensége vagy tisztjeik vadsága miatt kényszerültek-e elhagyni az alávetettek. 8. Az összeírás alól kivételt képeznek a katonák saját lovai, azaz mindenkinek egy- egy, a kapitányoknak 3, hadnagyoknak, zászlósoknak 2, továbbá a király szolgálatához szükséges igavonók. 9. Dallos alispán jegyzéket ad, hogy melyik falutól mit kapott a kivetett adóból 1697-ben és 1698-ban. Ezért minden falunak be kellett mutatnia a nyugtát, hogy ez vajon egyezik-e a jegyzékkel. Kérdezzék meg az idősebbeket, tapasztaltabbakat, hogy a dolog így áll-e? így kiderül, mennyit kapott meg a megye a fenti esztendőkre kivetett adóból. Az alispán és a szolgabírók mentesülnek az összeírás alól. 15. Számvetés készült a főhadbiztossal, Kestlerrel együtt a vármegye által kifizetett 22-23. pénzről. Az 1697. nov. 1-től 1698. okt. végéig a Tolna megyére kivetett összeg a 2 milliós adóból 26135 forint volt, ebből a polgári rész 8650 forintjából az alispán és a perceptor 7769 forintot fizetett be a nyugta szerint a hadipénztárba. így a polgári részből még 881 forint kifizetése maradt hátra. A magyar és rác katonaságra összesen 22281 forintot vetettek ki, ebből a 17485 forintot kitevő téli összeget tábori szolgálat fejében a király elengedte. A fenti katonaság így az adó nyári összegével, 4796 forint 30 krajcárral tartozik a hadipénztámak, amennyiben a budai albizottság nem engedi azt el. Az 1698. év május, június, július hónapjaira a másik 2 millió kivetéséből a megyére jutó összeg 10610 forint 82 dénár. E két része oszlik: a „polgári rész” 2904 forint, a „katonai rész" 1196 forint 82 dénár. Továbbá a katonai rész, amely sem az ökrök és ökörhajcsárok élelmezésében, sem más terhekben nem vesz részt, a következő 3 hónapra köteles fizetni még 7706 forint 82 dénárt. így a nyári összeg összesen 18317 forint 64 dénár lesz, ehhez jön még a fennmaradó 881 forint, így a megyének összesen 19 198 forint 64 dénár adóterhe van.7 A fenti összegből a vármegye kifizetett a Guido Starhemberg-ezrednek a budai albizottság által adott utalványozás szerint 10 928 forint 55 dénárt, továbbá a Kollonich-ezrednek 6000 forintot, ezenkívül Colleth mérnöknek a 6 téli hónapért havonta 40, azaz a nyugták szerint 240 forintot. Ez összesen 17168 forint 55 dénár, így a vármegye adóssága a hadipénztámak 2030 forint 9 dénár. 16. Miután a rác katonák egy vezére 20 ráccal Tamásiból (Tamassy) az alsó részekre 23. vonult a király szolgálatára Jenő (Eugenius) herceg megbízásából, az ő adóösz- szegük kifizetettnek minősül. 17. Pécsett megegyeztek a madocsaiakkal és a bölcskeiekkel, hogy a király szolgála- 24. tára pénz helyett fát tartoznak szállítani a tolnai gabonaraktárhoz. Hasonlóképpen írni kell a budai albizottságnak, eszközölje, hogy a simontornyaiak kifizessék a hátralékukat, nehogy ebből valamilyen kára származzon a vármegyének. Ez ügyben már írtak, de nem kaptak választ. 18. Mivel eddig nem volt állandó jegyző, aki a vármegye szolgálatát ellátta volna, közös egyetértéssel, ellenvetés nélkül Gyurekovics Pétert, a vasvári káptalan juratus expeditor-át választották meg, fizetése 200 forint, melyet a vármegye eddig is biztosított. A jegyző ünnepélyesen letette a hivatali esküt.8 10
