Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)

BEVEZETÉS A nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás igénye az 1848-at megelőző félévszázad fő kérdése volt. Magyarország függetlenségének megteremtése szorosan összefonódott a modern polgári állam létrehozásának lehetőségével. Tolna megyében ez az időszak gazdasági, kulturális és politikai téren jelentős változást hozott. A II. József kori népesség száma több mint 70.000-rel növekedett és megközelítette a 200.000 főt. A lakosság kétharmada magyar, közel harmada német nemzetiségű volt. A megye szántóföld területe gabonatermelésre, domboldalai szőlőművelésre, rétjei, legelői állattenyésztésre, vizei haltenyésztésre egyaránt alkalmasak voltak. Az országos gyakorlatnak megfelelően itt is kevés birtokos élt a század első évtizedeiben a modernizálás lehetőségével (pl. Csapó Dániel, Bezerédj István). A birtokok többségében a robotművelésre épített árutermelés folyt. A birtokstruktúra jellemzője a jobbágytelkek elaprózódása, valamint a birtokosok allódiumnövelési törekvése volt (legelő kisajátítás, tagosítás, jobbágytelek ismételt felmérése) és számos évtizedeken keresztül folyó per a jobbágyok és a földesúr között. Az 1832-36-0

s országgyűlésen elfogadott önkéntes örökváltság lehetőségével megyénkben csak néhány birtokos élt: Bezerédj István 1838-ban medinai jobbágyaival kötött egyezséget a kilenced megváltásáról. 1840-ben pedig kakasdi jobbágyaival való megállapodása jelentette megyénkben az első örökváltsági szerződést. Tolna megye gazdaságaiban kiemelt szerepet játszott a gyapjútermelés, a dohánytermelés és a selyemtenyésztés. Ez utóbbi fellendítésében, az eperfák tömeges ültetésében, majd a szedreskerteket kezelő TolnaiSzeder-Selyem Egylet megalakításában Bezerédj Istvánnak voltak óriási érdemei. A megye ipara elmaradottnak számított. Az iparűzők száma még 1847-ben sem érte el az 5.400 főt. Ekkor mindössze néhány "gyár" működött; pl. a szekszárdi posztógyár, amely valójában a rabok dologháza volt, szekszárdi selyemgombolyító,... Perczel Mór kezdeményezte 1842-ben Szekszárdon a Védegylet megalakítását, amelyet később Kossuth országos mozgalommá fejlesztett.