Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)

beligazgatás terén működni lehető legtöbb sikerrel; és gátat vetni különösen az anarchicus merényleteknek, melyek által legközelebb akkor nem kevéssé háborittatott meg itt a' vagyonbiztosság úgy, hogy azok' szükséges fékezésiben látná a' Megyebizottmány egyikét az indokoknak melyeknél fogva engem a' hivatalfolytatásra felhivott. Azon kicsapongásokra jelenleg ugyan a' fő mezei munkák által elfoglalt nép kevésbé vetemedik; ellenben a' hadviselés váratlanul sebes, komolyabb fordulata az arra vonatkozó rendkívüli teendők iránt veszi most a' hivatalnok pontos, erélyes eljárását sokkal inkább igénybe, semmint a rendszerinti beligazgatás körében cselekedni, vagy legalább hatályosabban működni engedne. Mivel pedig én az oly rendkívüli eljárásra kellő hivatást, és annak megfelelőbb erőt látok szükségesnek, sem minőt beteges állapotom mellett önmagamban szerénykedés nélkül lélekismeret szerint feltalálok: kénytelen vagyok Ministerelnök Urat tisztelettel a' végett kérni, nehogy a' közügy és ezt illető közszolgálat jelen körülmények közt az emiitett rendkívüli teendőkre nézve valamely hátramaradást szenvedjen a' Megyében, méltóztassék á végre ide is, mint a' legtöbb megyékben van, kormánybiztost kinevezni. Ministerelnök Ur bölcsesége meg fogja találni arra az alkalmas Egyént; kire aztán hogy a' közszolgálati eljárásban kívánatos tellyes öszhangzás legyen, czélirányosan a' fő ispáni hivatal is átruháztathatnék, mely végre arroli lemondásomat méltóztassék elfogadni. Engedje pedig Ministerelnök Ur használnom ez alkalmat is Iránta kiváló tiszteletemnek nyilvánítására. Kelt Szexárdon július 25én 1849. Sztankovánszky Imre Tolnamegyei főispán FORRÁS: TMÖL. XIII./19. Szt.cs.; Szt. I. fi. 1849. július 25. (875-876.p.) 154. 1849. augusztus 1. KOSSUTH LAJOS A HAZA VÉDELMÉRE TOLNA MEGYE BIZOTTMÁNYÁTÓL ÖNKÉNTESEKET KÉR Felolvastatott Kossuth Lajos Kormányzó Elnök Úrnak folyó évi július 22-én kelt megye bizottmányihoz intézett következő levele. Polgártársaim ! Az ország kormánya Budapestről Szegedre tette át Székhelyét. - Nem azért, mintha tekintélyes haderőt össze nem vonhatott volna: s ezzel Budapes- tet nem védhette volna; - hanem azért, mert ezen városoknak védelme végett az országnak oly vidékeit kellett volna feladnia, melyektől a haza védelmének kiapadhatlan forrásait merítheti; míg ellenben Budapest csak egy pont lévén, az ország védelmének kútforrásául nem szolgálhat. -