Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)
5. PERCZEL MIKLÓS FELHÍVÁSA A DÉLVIDÉKI ZAVARGÁSOK MEGFÉKEZÉSÉRE Honfiak! A haza veszélyben! a Bécsi és Orosz ármánynak sikerült hazánk különb fajú nemzetiségeit egymás ellen felbujtani. Az absolutismus - gyalázatos eszközei eme legutáltabbjában - keresi üdvét, reményű százados küzdés után lerázott bilincseket újra kovátsolhatni. Horváth országban, e testvérhonban, melynek annyi hű fiai vérzettek a vele közös magyar szabadságért, egy osztrák főtisztből lett Bán - egyesülve az ottani, vesztett privilégiumáért boszus kiváltságosok csoportjával, a Bécsi kormány pártolásának nyilt kürtölése mellett - kitüzé a haza árulás véres zászlóját, halált és vészt hirdet minden ott lakó magyarra, és mindazokra kik hü csatlakozás nyilványitnak az anyaország, hazánk eránt; tán e pillanatban kegyetlen halál sújtja kedves feleinket tul a Dráván. Tóth országban a felső megyékben Bács és Bánáthban orosz lázittók űzik pokolbeli mesterségüket. Lelkes Horváth barátunk hazánkfia Jozipovics hatalmas kézzel küzd és vív hős elszántsággal azokkal, kik hazánk ellen bünössen felkeltek. És mi békével össze tett kezekkel tűrjük a szemtelen paczkázást? Mi gyáván engedjük elvérezni segélyért hozzánk fohászkodó társainkat? Oktalanul engedjük óriássá nőni a pokol foganzotta árulás csemetéjét? míg most üdéjén lelkes és elszánt fellépéssel tellyes reményünk lehet azt elnyomhatni. Mi engedjük hőn ragaszkodó Horváth barátinkat az Illyr lázadokkal egyedül s tán egyenetlen harczot küzdeni! s ne siessünk vélök egyesülni, s igy bizonyossan győzni! Szégyen, örök érdemlett rabiga nyakunkra, ha ezt tehetjük ! ! ! De nem, mi szabad magyarok vagyunk! mint magyarok akarunk élni halni! Fegyverre hát ! Kössük fel a szabadság súlyos fegyverét seregeljünk szép zászlónk alá, siessünk nemzeti és területi egységünkért küzdő rokonaink segítségére. Siessünk menteni - adja Isten késő ne legyen - Dráván túl lakó édes véreinket a dühös Illyr banditák gyilkaitol. Álljunk öszve szabad csapatokba Esküdjünk meg halál tusát küzdeni mind azok ellen, kik nemzetiségünket és álladalmunk egységét bűnös áruló kezekkel illetni merészlik. Ajánljuk fel szolgálatunkat a magyar kormánynak, kérjünk tőle fegyvert. Egy úttal figyelmeztessük komolyan a késés veszedelmeire. E felhívást küldjük szerte hazánkban. Magunk pedig, kik neveinket a toborzási mindenütt megnyitandó lajstromba beíratjuk, becstelen alávaló haza árulók leszünk, ha felajánlott kötelezettségünknek s választandó vezéreink s kormányunktól nyerendő főparancsnokok rendeleteinek pontosan meg nem felelünk. Csúfos halál érje a ki elmarad, gyávák büntetése a ki hátrál.