Tolna Megye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény (Szekszárd, 1998)

sára és közpenztárakkali rendelkezéséi joggal.- mellyek ha elégségesen nem leimének vagy az ellenséges elfoglalás következtében használhatatlanokká válnának- az álladalom fedczendi azokat a' szükségletnek Ön által történendő kimutatása után. Szóval: Felhatalmaztatik Ön mindazoknak eszközlésbe vételére és felhasználására- a' miket a honvédelmi tekintetből szükségesnek látand-szigora felelet terhe alatt engedelmességre köteleztetvén mind azok kiknek e' rendelet előmutattatik. Biztosítsa Ön azokat kik a' haza szolgálatában elszánt jó akaratot és készséget bizonyítanak a* megszabadult hazának hálás elismeréséről. A" hadmenetel gyakran a' legelláthatatlanabb körülményektől függvén történhető, hogy önnek megyéjében vagy megyéje közelében a" magyar hadseregnek fog egy része mutatkozni, különös figyelemmel legyen ön arra hogy ezen kedvező alkalmat felhasználván, azzal magát és felköltött megyei erejét kapcsolatba hozza. Csány László Kelt Döbröczönben 1849. Jan 15. tell hatalmú Fő kormány biztos FORRÁS: TMÖL. XIII./19. Szt.cs.; Szt.I. fi. 1849. január 18.( 694-696.p.) 103. 1849. január 16. CSERTÁN SÁNDOR, ZALA MEGYE KORMÁNYBIZTOSA AZ ELLENSÉG DÉL-DUNÁNTÚLRÓL KIŰZÉSÉNEK MÓDJÁRÓL FEJTI KI VÉLEMÉNYÉT Tiszelt Fő Ispány és Kormánybiztos Úr! A sok csapások közt mellyek Hazánkat érik, egyes Megyékre és egyes Hazafiakra nézve legfájdalmassabb az, hogy mielőtt Hazánk sorsa csata által eldöntetnék, egyes Megyék csekély erő, és leginkább rettegtetés által hódolásra kénszentetnek Még fenn áll Hazánk és más számos megyéket számlálhatnék elő mellyek feltétlenül hódoltak meg, -minő szégyen fogja ezeket bélyegezni akkor ha győzelmet hiv ki ügyünk igazsága , mit hiszek és reménylek az Istentől és a

1 Magyar nép józan akaratjától,- meg vagyok annál fogva győződve miszerint fő Ispány Úr és Tolna Megye lelkes rendéi,- mindent el fognak követni hogy ezen bal sors, az idő előtti meghódolás csapássa ne érje megyéjöket Zalában dec[ember] 30-an vonúltt be Burits serege Zala Egerszegre az Al Ispányok kik egy időre a' szék városból kivonultak harmad nap múlva feltétlen megadák magokat, sört a' megtöltött Megyeipénztárt is áltadták az ellenségnek, e' szerént ámbátor el voltt hagyva a' nép még is szilárd maga tartásával és bátorságával az ellenség hatalamának terjedéssét néhány napokig megtudta gátolni, annyira hogy csak Janfuár] 13 vonúltt az ellenség N[agy]kanizsa városába Ennek megtörénte után én mintegy 400 főre menő felfegyverzett vadász csapattal vnúltam Somogyba volt mind a' népnél mind az Úri rendeknél a legjobb hangúlattal találkoztam, azomban a' szomszéd megyékkel való szoros és gyors egyetértés hiánya, és katonai erőre nem támaszkodhatás lehangolták So-