Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

XIV/41 1944. május 5. ALISPÁNI JELENTÉS A KÖZELLÁTÁSI HIVATALHOZ A MEGYÉBEN ÉLÖ ZSIDÓK LÉTSZÁMÁRÓL 357.418. számra jelentem, hogy Tolna vármegye területén városban négyszázkettő, községekben négyezerhétszáz zsidónak minősülő személy él. FORRÁS: TML. Alispáni iratok 7718/1944. (tisztázat). MEGJEGYZÉS: A Közellátási Hivatal 15. főosztályától érkezett távirat hátoldalán a következő részletezés található: Bonyhád 1268. Dombóvár 740, Gyönk 403. Paks 95>l, Tamási 514. Szekszárd főszolg. bíró 389, Dunaföldvár 340. összesen: 4.697 Polgármester (Szekszárd) 340, öszszeserj 5D99. XIV/42 1944. május 11. AZ ALISPÁN MEGKÜLDI A 8100 SZ. RENDELETÉT A MEGYE VALAMENNYI KÖZIGAZGATÁSI SZERVÉHEZ A ZSIDÓK LAKHELYÉNEK KIJELÖLÉSÉRŐL (GETTÓKRÓL) Szám: 8 100/1944. Tárgy: Zsidók lakóhelyének kijelölése Valamennyi járás főszolgabírajának, a dunaföldvári szolgabírói kirendeltség vezetőjének, Szekszárd megyei város polgármesterének, valamennyi községi és körjegyzőjének. A zsidók lakásával és lakhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kibocsátott 1 610/1944. M. E. számú rendelet 6., 9. és 10. §-ban biztosított jogomnál fogva az alábbiakat rendelem: 1. § Tízezernél kisebb létszámú községben zsidó nem lakhat. Ilyen községben jelenleg lakó zsidók a később megállapítandó határidő alatt kötelesek az alábbiakban kiielölt más községbe átköltözni. 2. § Szekszárd megyei városban, valamint a kijelölt községekben zsidó a városnak, illetve a községnek csak a hatóság által meghatározott részében, vagy meghatározott utcájában lakhat. Amennyiben a helyi viszonyok a zsidók elhelyezését a város, illetve a község meghatározott részében vagy utcájában nem teszik lehetővé, akkor a zsidókat több egymással határos házból alkotott házcsoportban kell elhelyezni. Ilyen házcsoport több is alakítható.