Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

anyagszertár részére vétettek igénybe. Az összes helyiségek az egészség­ügyi anyagszertár anyagával be is lettek töltve, úgy hogy jelenleg egyet­len üres terem sincs. Az újvárosi r. kath. elemi iskolát, valamint a Béri Balogh Ádám utcai elemi iskolát katonaság vette igénybe beszállásolás céljából. A felsővárosi ref. elemi iskolai tantermekben a zsidó munka­szolgálatosok vannak elhelyezve ideiglenesen, ezeket a helyiségeket vég­legesen ez ideig még katonai alakulat nem vette igénybe. Jelentem, hogy a városban lévő középiskolák ugyancsak a katonaság által igénybe vétet­tek, így jelenleg a városban olyan iskola, amely igénybe ne lenne véve, nincsen." Dombóvárról és Űjdombóvárról sem érkeztek jobb hírek. Dunaföldvárról is megérkezett a jelentés: ,,.. .a községben mintegy 5-600 német, kb. 100 magyar katona van elszállásolva, ezen kívül kb. 200 sebesült német katona részére kórház fel­állítva, így a nagyobb helyiségek kivétel nélkül mind el vannak foglalva, miért is az iskolák felszabadítása, illetőleg azoknak máshova való elhelye­zése csaknem lehetetlen." A szekszárdi járási főszolgabíró augusztus 10-én kelt jelentéséből idézünk: ,, . . ,a bátaszéki községi elemi népiskolát a német katonaság beszál­lásolás céljára igénybe vette. Az iskolából a német katonaságot más helyi­ségekben elszállásolni nem lehet, mert az összes egyesületi és köri helyi­ségek hasonló célra már mind le vannak foglalva a német katonaság által." A paksi főszolgabíró úgy véli, hogy a zsidógettó iskolai épülete — a deportálások miatt megüresedvén — megoldja a tanulók elhelyezését. Az elhelyezést elősegítendő augusztus 23-án a megyeháza kister­mében koordinációs értekezletet tartottak, ahol Szekszárd gondjai voltak terítéken. Megoldás nem született. Csak nagy nehézségek közepette indult az oktatás 1944 szeptembe­rében-októberében, de alig egy-két hónapi működés után az iskolákban ismét be kellett szüntetni a tanítást. A megyében először a Duna menti községekben zárták be az iskolákat, hiszen 1944 október végétől, novem­ber elejétől a Duna jelentette az arcvonalat. A folyó bal oldalán a szovjet, jobb oldalán pedig a magyar—német csapatok voltak. November közepétől a megye minden iskolájában megszüntették a tanítást. A VORONYEZSI KATASZTRÓFA MEGYEI VISSZHANGJA A Tolnamegyei Űjság 1943. január 12-i számának vezércikke még arról számolt be, hogy „Vármegyénk fiai január 2-án nagy dicsőséget szereztek az orosz harctéren és újabb babérlevelet fontak abba a koszo­rúba, amely Tolna vármegye katonái hősies vitézségének régóta tisztelet­teljes szimbóluma. A vezérkari jelentés külön is kiemelte a tolnamegyei katonák nagyszerű teljesítményét..." A cikk nem részletezi a hadi cse­lekményt. Azon a napon, amikor megjelent a fenti írás — megkezdődött a má­sodik magyar hadsereg pusztulása. Erről hosszú időn át egyetlen sor sem

Next

/
Thumbnails
Contents