Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

nélkül — ezt a megállapodást olyan szerződésnek tekintette, amely tág teret nyitott hazánkban a pángermán törekvéseknek, a Volksbund-célok megvalósíthatóságának, a magyar és német lakosság közötti ellentétek felszításának. A kisebbségi megállapodás 1. fejezet 4. pontja kimondta: ,,A népcsoporthoz tartozó személyek valamennyi gyermekének lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyenek a magyar iskolákra nézve érvényesek, népi német iskolákban nevelkedhessenek, éspedig közép-, középfokú és elemi iskolákban, valamint szakiskolákban. Magyar részről mindenképpen elő fogják mozdítani az alkalmas népi német tanítókban elegendő utánpótlás kiképzését." Konszolidált körülmények között valószínűleg nem jelentett volna konfliktust a megállapodás végrehajtása. Miért lett volna gond, hogy a német anyanyelvűek szervezett oktatás keretében tanulják az irodalmi németet? Miért okozott volna nehézséget a magyar népnek és a magyar hatóságoknak az, hogy a nyelvet magas szinten ismerő tanítók oktassák a 6—12 éves nebulókat az elemi iskolákban? A német anyanyelvű oktatás már 1918 óta, a polgári demokratikus forradalom vívmányaként napirenden volt hazánkban, ezt felkarolta a Tanácsköztársaság is. A forradalmak veresége után sem vált túlhaladottá a német anyanyelvű oktatás szervezése. Csak példaként említjük meg, hogy 1935-ben jelent meg all 000/1935/M. E. sz. rendelet, amelyet rendező elvként fogadtak el országszerte. Ennek nyomán széles körűen alkalmazták a magyar, a vegyes rendszerű (magyar—német) és az anyanyelvű (tisztán német) oktatást. A rendelkezés nyomán a megyében az első két változat nyert teret. Szinte semmi gond nem volt, a szülők kívánsága érvényesülhetett, a német nyelvű gyermekek megismerkedhettek a magyarral és fordítva is igaz volt ez, s aki csak az anyanyelvet kívánta megismertetni gyermekével, erre is nyílott lehetőség. A német ajkú községekben a vegyes rendszer volt az általánosan elfogadott. Csakhogy 1940 már a második világháború egyik esztendeje volt— német hadi sikerektől volt hangos az európai propaganda. A magyar— német kisebbségi megállapodás a német diktátumok egyike volt. A hitleri eszmékért lelkesedő hazai németség egy része — gyakran erőszakos eszközökkel kívánt érvényt szerezni ennek a megállapodásnak. Oktatástörténeti szempontból fontos a 33 500/1941/eln. E. sz. VKM rendelet, amely lehetővé tette a vegyes rendszerű oktatás megszüntetését azokban a községekben, amelyekben a lakosság kimondottan nem kérte annak fenntartását. Az eddig vegyes rendszerű iskolák többségében áttértek az anyanyelvi (értsd: tisztán német) oktatási nyelvre. A tanfelügyelő 1941. december 2-án kimutatást készített arról, hogy 40, jobbára németek által lakott Tolna megyei község iskolájában az 1935-ös rendelet végrehajtásához képest milyen módosulást hozott az 1941. évi rendelkezés. A kimutatás szerint 1935-ben a felsorolt 40 iskola közül kettőben csak magyarul tanultak a gyermekek, míg 38-ban a magyar—német vegyes rendszerben folyt az oktatás, azaz magyarul is és németül is tanultak a gyermekek. (A tantárgyak bizonyos csoportját magyarul, a többit németül tanították.)