Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
mégis lakásába- a hivatalos postát is, ezért tudják sokszor előbb a közölt híreket a falubeliek, mint a hivatalos tényezők. Jó bába, mint postamesternő szerepel. Vagy miért hallgatnak vendéglősünkről, aki többszöri felhívásra a korcsmai utcaajtót istentiszteleti idő alatt sem tartja zárva. Reformáció-ünnepélyen este egy aljas alak odapiszkít a templomútra és csak a lelkész szigorú utasítására csukta be az ajtót, hogy megszökjön. Avagy bucsu délelőttjén istentiszteletre való harangozás alatt miért engedi a bucsu-lcgényeket ugyan ezen utcai ajtón ki- és beszaladgálni, hogy csaknem fellökik a hivatalos templomjáró tényezőket és hozzátartozóikat? Miért tartják rendszeresen a licitálásukat a délutáni istentisztelet ideje alatt, holott már 3 órakor vége van. Miért ütik a kártya-asztalt az iskolásnövendékek és felnőttek megbotránkoztatására úgy a délelőtti, mint a délutáni istentiszteleti idő alatt? Miért türi hogy a billiard asztal csalogassa sokszor az ifjúságot is és miért engedi őket hazardírozni nemcsak kártyajáték mellett, de a billiárd-játéknál is. Miért engedélyezik, hogy a villanytársulat pénztárnoka éppen a korcsmahelységben és mindig vasárnap d.e. 9—11 óráig szedi a havi fogyasztási díjat? Hogy igyanak, vagy hogy templommenéstől tartassanak vissza? Miért engedik, hogy a bucsulegények footballozzanak a táncteremben és ablakokat törjenek be? Miért próbálkoznak már jóelőre tiltakozni az egyházi hatóság és a járási főbíró ur intézkedései ellen, hogy ők adventben mégis tartanak zenés lakodalmat és ha az utcán zene nem is lesz, de a korcsmában mégis táncolnak, hogy a nézők ott részt vegyenek iskolásgyerekekkel is és az egész hívatlan ifjúság? — Ezzel akarnak példát mutatni!? Igen, ezek az népem cselekedetei. Folytathatnám. De legyen elég ebből. Én most már csak arra kérem Főbíró Urat, hogy bölcs belátása szerint és kellő óvatossággal legyen segítségemre esetleges intézkedéseivel is. A bucsu-legényeket kérem szigorúan utasítani szüleikkel együtt, hogy elégtételt adjanak cs a nekik kiadott versemet visszaszolgáltassák. Lang János ev. lelkész FORRÁS:TML. Tanfelügyelői iratok 137/1937. ein. (tisztázat).