Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

rabszolgasághoz vezet, béklyókat rak az ország népének kezeire és gerincteleneket nevel. Vissza kell utasítanunk ezeket a lekicsinylő vádaskodásokat. Mi magunkat ebben a szervezetben soha rabszolgának nem érezzük. Szervezkedünk, mert tudjuk, hogy a szervezettségben óriási erő rejlik. Azonban ez a szervezettség nem rabszolgákat, hanem kiváló lelki tulajdonságokkal rendelkező független állampolgárokat kíván, akik jellemvonása a kristálytiszta hazafias érzés, az önzetlenség a bajtársiasság, a lelkes munkakészség és mindenekelőtt a fegyelmezettség. Nem gerincteleneket, hanem ellenkezőleg, fegyelmezett és keményderekú párttagokat kíván a kemény munkához a nemzet érdekében. — Politikai ellenfeleink új támadási felületet kerestek ebben a pártszervezkedésben, aknamunkájukkal a békétlenséget fokozzák, a szenvedélyeket szítják és nem számolnak azzal, hogy tüzcsóvát forgatnak a fejük felett, lavinát indítanak meg, feltartóztathatatlanul olyan szakadék felé hajtják saját tömegeiket, amely szakadék előtt nincs megállás. Történelmünk klasszikusan alkotmányos periódusaiban mindig voltak nagy politikai pártok, amelyek a nemzet életét irányították. Ma is van egy nagy politikai pártunk, a Nemzeti Egység Pártja, amely a magyar nemzeti élet irányítója. Nagy tetszéssel fogadták a főispán lendületes megnyitóját, amely után dr. Pesthy Pál nyugalmazott igazság ügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Ez a szervezkedés — úgymond — a magyar jövőbe mélyen beható erős politikum, amelyre azért van szükség, mert a magyar alkotmányos élet struktúrájának átalakítása előtt meg kell tenni minden intézkedést, hogy a magyar polgárság ne menjen szervezetlenül az új érába. Ha ugyanis a polgári társadalom ezt a szervezkedést most elmulasztja, akkor a jövő eseményei ki fogják zárni a nemzet ügyeinek az intézéséből. Erős világnézeti küzdelem zajlik a fejünk fölött. Az orosz bolsevizmus a maga elveit az egész világra rá akarja oktrojálni és majd ismét az 1918—1919-i rémségekhez jutunk, ha idejekorán nem készülünk fel a védekezésre. A kormány a jövő kérdéseit úgy kívánja megoldani, hogy előbb anyagilag akarja erőssé tenni az országot, és azután hozza be az általános titkos választójogot. A gazdasági kérdések tekintetében elég rámutatni a kormánynak arra a fáradhatatlanságára, amellyel a termény értékét emelte, megalkotta a római szerződést, német és angol gazdasági kapcsolatokat szerzett. Ezt a tevékenységét még fokozottabb mértékben kívánja folytatni, mert meg akarja alkotni a hitbizományi reformot, végrehajtja a telepítést és a tagosítás ügyét. Erős középgazdaosztályt akar teremteni a kormány, amely át van hatva annak a tudatától, hogy ez az osztály a nemzeti élet legbiztosabb bázisa. A hitbizományi reform megoldása új erőket és energiákat visz bele a nemzet életébe, mert a hitbizományi családok tagjai, akik a maguk anyagi mellőzöttségében nem voltak mások, mint arisztokrata proletárok: a hitbizományi vagyonból megkapják a maguk részét és anyagilag megerősödve még jobban lekötődnek a magyar földhöz. A telepítésnek az a célja, hogy erőssé tegye a kisgazdatársadalmat, hogy az megrendíthetetlen bázisa legyen a nemzetnek. A földreform tudott annak idején bizonyos egzisztenciákat teremteni, azonban ezeket az egzisztenciákat csak a telepítés során juttatandó földhozzáadással lehet megerősíteni.