Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A verekedésben a németkériek nem vettek részt, s csendőrség fegyverhasználata következtében így németkériek nem sebesültek meg. Sok németkéri a verekedés kezdetekor a veszedelmes helyzet láttára elhagyta a gyűlés színhelyét. A nyomozás során a 3 németkéri nyilaskeresztes, névszerint Hádinger Mihály. Hádinger János és Barta Antal napszámosok fogattak el és adattak át a cecei csendőrőrs által a székesfehérvári kir. ügyészségnek, tudomásom szerint azért, mert a gyűlés végén a verekedés után az iskolát (ennek udvarán volt a gyűlés) körülzáró kerítésen kívül a tömeget széjjel kergető csendőrséggel szemben fenyegetőleg léptek fel a fegyverhasználat miatt, és szidalmazásokkal illeték a csendőrséget. A hardi gyűlés után Németkér községben rend volt és van. Hogy a nyilas mozgalom e községben híveket tudott szerezni, az leginkább a község földrajzi fekvésének tulajdonítható, mert Harddal amely a nyilasok fő fészke, össze van épülve. Hardon lakik özv. Csilléry Andrásné földbirtokos fia Csilléry Sándor joghallgató, aki a nyilas mozgalom egyik vezetője és fanatikus híve és aki az édesanyja gazdaságához tartozó egyik épületet nyilaspárthelyiség céljára adta át, ahol állandóan összejöveteleket tartanak. A németkéri lakosság nagyobbik része ellene van a nyilas mozgalomnak, de nyíltan fél vele szemben állást foglalni, mert attól tart, hogyha ez a szerintük kommunizmusra emlékeztető mozgalom netán mégis uralomra jut. akkor a nyilasok majd leszámolnak az ő ellenségeikkel. FORRÁS: TML. Főispáni iratok bizalmas. 59/1934. biz. (tisztázat) XIII/5 1934. június 26. A GYÖNKI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE A FŐISPÁNHOZ A NYILASMOZGALOM TERJEDÉSÉRŐL Bizalmas Jelentem, hogy a mozgalom a járás északi részé-ben, -melynek középpontja Simontornya, továbbá közel van Déghez és az utolsó időben az érdeklődés homlokterébe lépett Hardhoz, veszedelmesen megerősödik, napról napra feltűnően fokozódik, mert a vezetők azt állítják, hogy a hatóságok komolyan nem is ellenzik, sőt magas helyen jószemmel nézik a szervezkedést. Ezen utóbbi tévedésnek forrása abban kereshető, hogy az általam felfüggesztett, de másodfokon kellő alap hiányában visszahelyezett Varga László simontornyai községi írnok, kinek újból való felfüggesztését 888. sz. alatt ép tegnap kértem a vármegye alispánjától újabb adatok alapján, a közhit szerint az udvari vonat vezetőjének a fia és annak idején a kabinetirodától jött pártfogás alapján lett megválasztva. Érthető, hogy nevezettnek továbbműködése és — mint tegnap jelentettem az alispán úrnak — önérezetes hivalkodása mennyire olaj a tűzre. (Je-