Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

régi új közigazgatás szerint Az összes népesség: 273 154 269 606 Ebből: magyar szlovák román német rutén szerb horvát 216 833 24 3 54 683 213 042 24 u 54 955 vend és szlovén bunyevác, sokác cigány egyéb és ismeretlen 80 120 7 1 5 86 120 7 1 5 1 098 289 1 069 289 MEGJEGYZÉS: 1941. népszámlálás, 4. Demográfia és foglalkozási adatok, :My. old. A KÖZIGAZGATÁS REFORMJA 1940-BEN Tolna vármegye Hivatalos Lapja 1940. január 11—3 számában 134/1940. alispáni iktatószámon közölte a megye közigazgatásának reformjáról szóló rendelkezést, amelynek keretében több község elveszítette nagyközségi státusát, több kisközség körjegyzőséggé változott, néhány község összevonásra került, s végül befejeződött az úgynevezett eszmei községek felszámolása. A rendelkezés szerint a) Belecska és Keszőhidegkút kisközséggé lett — a körjegyzőség székhelye: Keszőhidegkút. b) Diósberény és Szakadat kisközséggé lett — a körjegyzőség székhelye: Szakadat. c) Murga kisközség lett — Kétyhez csatlakozott. d) Bedeg és Magyarkér nagyközséggé egyesültek. A nagyközség neve: Bedegkér. e) Felsőireg új neve: Iregszemcse. f) Apar és Hant kisközségek egyesültek. Az új község neve: Aparhant. g) Mucsfa kisközség lett és Izményhez csatlakozott. h) Gerjen község határából Vettle-pusztát Dunaszentgyörgyhöz csatolták. i) Zomba neve — Dőrypatlan község megszűnése kapcsán — Dőryzomba lett. (Az új név miatt a lakosság tiltakozott, a belügyminiszter 122 311,1941. III b számú határozatával visszaadta a község eredeti nevét.) j) Uzdborjád község területét Sárszentlörinchez és Tormáskölesd községhez csatolták. k) Majsamiklósvár eszmei község területe Tamási. Regöly, Pincehely, Ozora, Magyarkeszi, Bedeg, Értény, Nagykónyi, Gyulaj és Szakály községekhez került. 1) Dőrypatlan eszmei község területe Dőryzombához, Hőgyészhez, Tevéihez, Murgához, Kétyhez, Kisdoroghoz és Tabódhoz került.