Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

vénytelennek nyilvánítani a gyűlés meghiúsulását, és a főszolgabíró eljárását. Mi történt Gyönkön? A kisgazdapárt tekintélyes vezérkarral kívánt Gyönkön szeptember 2-án délután népgyűlést tartani, és összehívta a választmányi ülését is. A rendeletek szerint eljárva, kijelölték a népgyűlés helyét, mégpedig dr. Bajusz Péter pártelnök zárt udvarát. A gyűlés időpontjában azonban esett az eső. A pártvezérek ekkor kérték a főszolgabírót, engedélyezze a gyűlés megtartását a községi nagyvendéglő termeiben. Ezt — a közbiztonság gyors megteremtésének lehetetlenségére hivatkozva — a járási főszolgabíró megtagadta, mint mondotta: tart a nyilasok rendzavarásától. A gyűlés elmaradt, hiába volt jelen dr. Eckhardt Tibor országos pártvezér, dr. Erdélyi Aladár. Láng Lénárt, Mojzes János. dr. Rakovszky Tibor országgyűlési képviselők, dr. Dulin Jenő megyei pártigazgató, Taksonyi János. Bernrieder József és dr. Bajusz Péter, a párt vezető tisztségviselői. Amikor kiderült, hogy a gyűlést nem tarthatják meg. dr. Eckhardt Tibor magyar és német nyelven rövid beszédben ígéretet tett újabb gyűlés megszervezésére. Az elmaradt gyönki gyűlés a kisgazdapártnak 1934. szeptemberére tervezett agitációs körút iának lett volna része. Szinte minden járási székhelyre és a megye minden nagyobb településére cl is jutottak a párt országos és megyei vezetői. A kisgazdapárt minden képviselőválasztáskor és minden törvényhatósági bizottsági tagválasztáson indított jelöltet. A jelöltek választói beszédükben az időszerűnek tartott gazdasági és politikai kérdéseket helyezték a középpontba. A párt politikai harcának sajátos vonást ad hogy nem kötött senkivel sem választási szövetséget. Ellenfele volt a hivatalos politikának, küzdött a különböző nyilaspártok ellen, fellépett a pángermán bozgalom és a Volksbund ellen, ugyanakkor kommunistaellenes is volt, A párt emiatt gyakran elszigeteltségbe került, s a konzervatív megyei, járási közigazgatási szervek megragadhatták a legkisebb lehetőséget is arra. hogy a párt szervezeti életét megnehezítsék. így volt ez az 1935-ös képviselőválasztásokat közvetlenül megelőző időben is. Ugyanis a belügyminiszter — mint korábban is a választások előtt — rendeletileg megtiltotta a politikai gyűlések tartását. A kisgazdapárt azonban már a rendelet megjelenése előtt úgy határozott, hogy 1935 tavaszán megtartja kerületi választmányi üléseit a megyében. A gyönki választmányi ülés már a tilalmazott időre esett. A főszolgabíró a belügyminiszteri rendelet birtokában nem csinált magának gondot, amikor a kisgazdapárt a gyűlés megtartására benyújtotta az engedélykérelmét. Azonnal elutasította azt. A pártvezetők azonnal megfellebbezték a határozatot, ám a tervezett időpontban már nem tarthatták meg a gyűlést, Az alispán bizonytalan volt az alsófokú határozat törvényességét illetően, ezért a belügyminisztertől kért felvilágosítást, kérdezve, hogy ,,a politikai pártok kerületi választmányi ülése — abban az esetben, ha azon kizárólag az illető párt választmányi tagjai vesznek részt — rendőrhatósági engedé-