Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

IX. Indítványok. E pontnál a kerület több plébánosa felszólal és sajnálattal állapítja meg, hogy a választások alkalmával kitörni szokott szenvedélyek hullámai még mindig nem csendesedtek el. A szolgabírói hivatal a csendőrség felhasználásával nyugtalanítja a községek lakóit, főleg Kocsolán, Nakon, Szakcson és Gyulajon és mindig csak azon embereknél találnak kifogásolni valót, akik őrgróf Pallavicsini Györgyre adták szavazatukat. A kifogásokat, s az azokat követő és Dr. Peez Endre szolgabíró úr által kivetett büntetéseket, ha szükséges, a kerület kész konkrét formában is előterjeszteni, s itt csak általánosságban annyit említenek meg az érdekelt plébánosok, hogy tűzrendészeti, gabonahazahordási és cséplési ügyekben talál a hatóság az ellenzékiek ellen kifogást. Polgár János kocsolai plébánost szénája miatt büntette meg a szolgabíró 10 pengőre; most meg kormányzó és kormány sértés miatt indítottak ellene eljárást, majd választási rendbe ütköző kihágás címén nyugtalanítják. Tekintettel arra, hogy a mai robbanásig feszült Ínséges időben^a mikor minden módon és minden eszközzel a béke létrehozásán és ápolásán kell mindenkinek munkálkodnia, ha csak a még megmaradt csonka hazának sírját nem akarjuk megásni, az említett községek plébánosainak s derék magyar népének nevében kéri a dombóvári esperesi kerület a vármegye Alispánját, hogy bölcs intézkedésével a községek békéjének helyreállítását eszközölni s azt megszilárdítani méltóztassék. A kerület fenti kéréssel megkeresi Méltóságos Szévald Oszkár alispán Urat. Kmft. Varga Kálmán kanonok-esperes FORRÁS: TML. Alispáni iratok 1274/1932. (másolat). MEGJEGYZÉS: A jegyzőkönyv 1—2. napirendje nincs az iratokhoz csatolva. A dombóvári csendőrszárnyparancsnok november l©-én kelt jelentése az esperesi kerület által benyújtott panaszra: A mai napon vett átiratára az alábbiakban értesítem Főszolgabíró urat : Nem csak a folyó, de az előző években is a gazdasági évad alatt a dombóvári járás területén működő őrsök gazdasági vonatkozású kihágásokért jóval több egyént jelentettek fel, mint a szintén működési területemhez tartozó tamási járásban. 1931 májusában a dombóvári járásban 156 ,a tamásiban 94 1931 júniusában „ „ 224 ,, 136 1931 júliusában ,, „ 1064 „ 235 1931 augusztusában ,, „ 64 ,, 62 1931 szeptemberében „ ,, 65 „ 55 közig, kihágási feljelentés tétetett az őrsök által. A feljelentettek zöme mind két járásban gazdasági vonatkozású kihágások miatt szolgáltatott okot a feljelentésre. Mint a statisztika mutatja a választások utáni VIII. és a IX. hónapban mindkét járásban csaknem egyenlő csekély számú feljelentés történt, míg a választás "előtti V. és VI. hóban a dombóvári járásban csaknem kétannyi, a közvetlen választások utáni hónapban háromszor annyi a dombóvári járásban a csendőri feljelentés, mint a tamásiban. A VIII. és a IX. havi feljelentések kevés száma igazolja, hogy a legkisebb mérvben sem állja meg a helyét az az állítás, miszerint a választás után még ma is megtorlóan üldözi a csendőrség vagy hatóság a népet, vagy a volt ellenzékieket. — Az a körülmény pedig, hogy a választás előtti két hónapban két annyi volt a feljelentés a dombóvári járásban, azzal magyarázható, hogy a járás földműves népe alap természeténél fogva kevésbé tartotta tiszteletben a különböző gazdasági vonatkozású törvényeket, rendeleteket, és így a csendőrség az ő utasításaiban gyökerező jogánál és kötelességénél fogva intenzívebben, még idejében beavatkozni kényszerült, anélkül, hogy erre a hatóságtól sarkalás* várt, vagy kapott volna. — Kétségtelen, hogy a VII. hóban a dombóvári járásnál ugrásszerű emelkedés van a feljelentésekben, de ugyanez az ugrás aránylag ugyanolyan mértékben megvan a megtorló tendenciával nem gyanúsítható, nyugodtabb tamási járásnál is, mert a VI. havi feljelentési szám a VII, hóban ott is háromszoro-