Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

tett, de nem volt segítség. A gyönkiek mindenkitől elhagyatva, az utolsó órában felkérték dr. Orbán Márton ügyvédet, hogy egyezkedjék a veszé­lyes elemekkel. Ez eredményre is vezetett, az elégedetlenek sérelmei (köztük sok jogos is) orvosolva lettek és estére megalakult a katonatanács Baky István főhadnagy, gimnáziumi tanár elnöklete alatt, mely azután maga gondoskodott a rend helyreállításáról. A katonatanács másnap — a kóborló fegyencbandák hírére — nemzetőrszázaddá alakult. Hasonló események voltak Simontornyán és a járás több községében is. Nyolc jegyző volt kénytelen elmenekülni. A gyönki nemzetőrség géppuskás osztaga Orbán Márton huszárhadnagy parancsnoksága alatt Kajdacson kapta meg a tűzkeresztséget, hová Hamza Gyula csendőrőrnagy kérelmére átment és szétlőtt egy fosztogató bandát. Hőgyészre egy karhatalmi szá­zad, Simontornyára pedig 20 határrendőr érkezett a rend helyreállítása végett. A járás székhelyére azonban semmi. FORRÁS: Tolnavármegye és a Közérdek 1918. november 14. (Fosztogatá­sok és rablások) MEGJEGYZÉS: Az újság hivatkozott számában „Zavargások a vármegyében" címmel össze­foglaló cikket közölt az eseményekről, amelyeket kizárólag a közrend és a közbiztonság meg­zavarásának, valamint a vagyon elleni cselekményeknek minősített. Az események lényegét jelentő társadalmi folyamatokat, az új hatalmi viszonyok kialakulását nem ismerték fel. Ez­zel magyarázható, hogy minden gondot a fegyveres erőkkel kívántak megoldani. ,,A nemzet­őrség kellő számú fegyverrel a legtöbb helyen gépfegyverrel is — fel van szerelve és a sze­mély és közbiztonság fenntartására minden lehetőt elkövetnek, több helyen, így Ozorán — ahová Budapestről 50 főnyi katonaság érkezett, — már elrendelték a statáriumot és amennyi­ben — sajnálatos zavargások ismétlődnének, az egész vármegye területén ki fogják hirdetni a statáriumot. A központi járásban — Tolnát kivéve —, továbbá az egész dombóvári és völgység! járásban a közrend egy pillanatnyira sem volt megzavarva" írta a Tolnavárme­gye és a Közérdek 1918. november 14-én. • IX/9 1918. november 14. A SZEKSZÁRDI NEMZETI TANÁCS A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁT KÖVETELI A Szekszárdon alakult Nemzeti Tanács — amely naponként ülé­sezik —, szerdán délután Szentkirályi Mihály dr. polgármester elnöklé­sével tartott ülésén foglalkozott az országos Nemzeti Tanács távirat fel­hívásával, hogy a köztársasági államforma tárgyában foglaljon állást. A Nemzeti Tanács egyhangúlag elhatározta a köztársasági államforma mel­lé való csatlakozását és erről az országos Nemzeti Tanácsot táviratilag értesítette. — Ezen a nevezetes ülésen a Nemzeti Tanács tagjai közül je­len voltak: Wendl István tanácsnok, Rácz József rendőrkapitány, Zsig­mond Ferenc dr. h. főjegyző, Albers Rezső dr., Mayer Gyula dr., Tóth Ká­roly, Horváth Jenő dr., Horváth Ignác, Tanárky Árpád dr., Jakab László, Török Pál, André István, Káldí Gyula dr.< Majsai István bizottsági tagok. FORRÁS: Tolnavármegye és a Közérdek, 1918. november 14. (A szekszár­di Nemzeti Tanács a köztársaság mellett)

Next

/
Thumbnails
Contents