Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

lagokkal, de szovjet csillag nélkül díszítették fel. Ezen májusfák felállításában részt vett Kovács István, Takács István, Németh András. Amidőn az illetőket a csendőrség kérdezte, hogy miért vörös díszítést alkalmaznak a májusfára, azt felelték, hogy „más színekkel nem akarták azt bemocskolni." Az ismétlő iskolába járó nagyobb lánygyermekek Farkas Ida tanítónőt állandóan terrorizálják, hogy szociáldemokrata szellemben tanítson, ne ilyen elavult rendszerben, mert ez a rendszer csak a papok és az urak érdekét szolgálja. Továbbá kifogásolták, hogy a tanítónő kezében Szívújság van, azt mondják, „ehelyett inkább a Népszavát olvasná, mert az felvilágosítja az embereket, a bigottságból pedig kivezeti." Ezen terrorisztikus fellépésben elöljárnak: Németh István Orsolya, Kovács József Erzsébet és Gazsó János Mária nevű leánygyermekei. Székely József detektív FORRÁS: P. I. Baloldali összesítő. XII/9 1930. július 9. A TOLNAMEGYEI ÜJSÁG HÍRE A TOLNÁBAN MUNKÁT VÁLLALÓ MÁS MEGYEBELIEKRŐL A hatóságok hivatalos adatai szerint Tolna vármegye területén alkalmazott idegen vármegyebeli mezőgazdasági munkások törvényhatóságonként a következőképpen oszlanak meg: Baranya megyéből való 54, Bács-Bodrog megyéből 73, Békés megyéből 4, Borsod megyéből 536, Csanád megyéből 78, Csongrád megyéből 340, Fejér megyéből 85, Heves megyéből 841, Nógrád megyéből 40, Pest megyéből 342, Somogy megyéből 92, Szabolcs megyéből 87, Vas megyéből 125, Veszprém megyéből 1, Zala megyéből 538. Vagyis a vármegyénkben dolgozó idegen megyebeli mezőgazdasági munkások száma: 3328. FORRÁS: Tolnamegyei Üjság 1930. július 9. (Idegen megyebeli munkások az itteni gazdaságokban.) XII/10 1930. július 16. JÁSZÁROKSZÁLLÁSIAK ÁTTELEPÜLÉSE MUTH-PUSZTÄRA Szorgalmukról és becsületességükről országszerte ismert jászsági földmunkás kubikusok, akik a hosszantartó gazdasági válság miatt régen munkaalkalom nélkül vannak, képviselőjük, dr. Czetter Jenő útján azt