Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

nosa tönkre menvén, nem rendelkezik megfelelő tőkével, hogy a bányát üzembe helyezze, kölcsönt pedig értesülésem szerint a mai napig még kapni nem sikerült. Megjegyzem végül, hogy a kőbányában soha nem dolgozott 200 munkás, ezek maximális száma 140—150 volt, és — bár nem tartom fontosnak — a mórágyiak nem r. kath. vallásúak, mint a cikk írja, hanem reformátusok. Kurcz István főszolgabíró FORRÁS: TML. Főispáni iratok 242/1930. (tisztázat). MEGJEGYZÉS: A belügyminiszter 1930. március 27-én a főispánhoz megküldte a „Neues Politisches. Volksblatt" című lap cikkét, amely a mórágyiak nehéz helyzetével foglalkozik. Kérte az ügy vizsgálatát. A főispán április 7-én a bonyhádi főszolgabírótól kért információkat. A fent idézett jelentést küldte meg a főispánhoz, aki azt a belügyminiszterhez továbbította. XII/7 1930. április 13. A TOLNA MEGYEI BIRTOKOS PARASZTSÁG SZEKSZÁRDI NÉPGYÜLÉSÉNEK HATÁROZATA INTÉZKEDÉSEKET SÜRGET A KORMÁNYNÁL A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE Tolna vármegye gazdáinak a vármegye székhelyén, Szekszárdon tartott nagygyűlése megvitatta a magyar gazdatársadalom bajait és bár megállapította, hogy a katasztrofális viszonyoknak elsősorban a világgazdasági helyzet az oka, nyomatékkal mutat rá arra, hogy a bajok tekintélyes részén okos gazdaságpolitikával segíteni lehet és kell. Külön is kiemeli a nagygyűlés, hogy az összes termelési ágak közt a mezőgazdaság termel a legkedvezőtlenebb körülmények között és őt sújtják a legnagyobb közterhek is. Joggal kívánja tehát, hogy ezeken a bajokon az állam sürgősen segítsen. A fenti cél érdekében minden eszközt elfogad, mégis szükségesnek tartja a következő intézkedések megtételét. 1. A mezőgazdasági termelés fejlesztését és a piacok figyelembe vétele melletti egységes irányítását. A mezőgazdasági és ipari cikkek között beállt nagy áreltolódás megszüntetését, egyrészt megfelelő vámpolitikával, másrészt olcsó belföldi ipari konkurencia létesítésével. Ott, ahol e célból maga az állam is ipari termelést folytat (műtrágya, szénkéneg, rézgálic, stb.) kéri az eddigi árak lényegesen való mérséklését és a hasonló iparágakkal való kartelviszony azonnali megszüntetését. 2. A mezőgazdasági termény értékesítésének előmozdítását. Az e célból szükséges intézkedések közül kiemeli a gabonauzsora letörését, közraktári hálózat létesítését. Kívánja a tőzsdei reformot, a kereskedelmi és vámszerződések revízióját, továbbá a kartellek törvényi szabályozását, végül a vasúti tarifa reformját. A közlekedés megjavítását és a munkanélküliség enyhítése céljából a közmunkák megindítását, elsősorban az útépítést.