Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A táblázat tanúsága szerint 1935-ben a megyében 76 350 gazdaság létezett, a hozzájuk tartozó összterület pedig 620 431 kh volt. Akikről Örffy beszélt zömmel az 5 hold alatti csoporthoz tartoztak. A fenti adatok szerint a 76 350 gazdaságnak túlnyomó többsége, összesen 55 079 tartozott ide, azaz a gazdaságok 72,14 százaléka. Birtokukban azonban csak a 620 431 holdnak csupán töredéke, mindössze 86 317 hold föld volt, azaz az összterületnek 13,91 százaléka. Ha ebben a birtokcsoportban átlagot számítunk, akkor az egy birtok nagysága mindössze 1,57 kh volt. Ekkora terület nyilvánvalóan nem volt képes eltartani egyegy családot, különösen erre a következtetésre kell jutnunk, ha tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság kisbirtokain túlnyomó többségben külterjes gazdálkodást folytattak. Ez a birtokcsoport volt leginkább kitéve az igauzsorának fogat hiányában. Ha az ily csekély földdel rendelkezők meg akartak élni, kisegítő, másodlagos kereseti forrás után kellett nézniük. Munkát találhattak a közeli-távoli nagybirtokokon (cselédként, részesmunkásként, napszámosként, részesaratóként stb.), esetleg kivándorolhattak, vagy idényjellegű munkát vállalhattak külországokban. A család nő tagjai pedig mosónőnek, bejárónőnek, napszámosnak, vagy cselédlánynak mehettek. Ebben a birtokkategóriában volt a legtöbb árverés, különösen a válság éveiben. Nem voltak tartalékaik, melyeknek felhasználásával átvészelhették volna az elhúzódó válságot. Az 5—20 holdas kategóriába 17 059 gazdaság, az összes gazdaság 22,34 százaléka tartozott ide 174 283 kh-val, az összterületnek 28,09 százalékával. Itt az átlagnagyság meghaladta a 10 kh-t. Ebben a csoportban már kedvezőbbek voltak a megélhetési viszonyok. Természetesen a csoport szegényebb rétegei rászorultak a kiegészítő bevételekre, a gazdagabbak azonban már olyan bevételekhez is juthattak esetenként, hogy a gazdaság fejlesztésére is gondolhattak (egy-egy hold földet vásárolhattak, az állatállományt növelhették). Ebben a csoportban a 30-as évek második felében, ha lassú ütemben is, de a gabona rovására teret nyert az ipari növények termelése. Az arisztokrácia hatalmas birtokai, jövedelmei révén továbbra is vezető szerepet töltött be. Az 1000 holdon felüli birtokkal rendelkező gazdaság mindössze 67 volt a megyénkben, amelyek összesen 126 661 hold földet tudhattak magukénak. A nagybirtokok többsége a dombóvári és a tamási járásban volt. Itt terültek el herceg Eszterházy-féle birtokok. A nagybirtokok tulajdonosai szívesen adták bérbe birtokaikat. Az ilyen bérgazdaságokban — ha nagyon lassan is, de megkezdődött a korszerűbb technika meghonosítása, az ipari növények nagyobb arányú termesztése. AZ 1931. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK A gazdasági válság kellős közepén, 1931. június 28-án zajlottak le az országgyűlési választások. Nem volt kiemelkedően zajos a rövidre szabott választási küzdelem, igaz, nem is volt igazán nagy tétje a választásoknak. Látható volt, hogy az ellenzék nem tudja kihasználni a maga javára a gazdasági és politikai viszonyok miatt egyre növekvő elégedetlenséget.