Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

értékesítés miatt sokan nyomorognak, az elégedetlenség eléggé általános, mert a föld vételára (és haszonbére) magas, hogy szabad forgalomban olcsóbban lehet hozzájutni. Sok helyen egyöntetűen kijelentették, hogyha a földek árát (bérösszegét) nem mérsékelik, ott fogják hagyni a földet." A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület titkára úgy vélte, hogy a bankok szerepét kell visszaszorítani a gazdasági életben, mert abban, hogy a kistulajdonosok tömegesen mennek tönkre, szerepük van a bankoknak is. Az eladósodott és fizetni képtelen parasztok feje fölül elárverezik a házat, dobra kerül az ingóság és elúszik a föld is. Mint mondani szokás: se pénz, se posztó — csak az adósság... A parasztság abban reménykedett,- hogy egy újabb földreform megoldja gondjait, s elérkezik a várva várt gazdasági jobblétük. A korabeli cikkek szerzői és a politikusok ebben a kérdésben egyértelműen elutasító álláspontot foglaltak el. „Kénytelenek vagyunk ezt a szándékot éppen a mezőgazdasági osztályok érdekében már kezdeti stádiumban a leghatározottabban helyteleníteni, mert a mai idők éppenséggel nem alkalmasak arra, hogy olyan nagyjelentőségű kérdést, mint amilyen a földreform, hogy úgymondjuk: munkába vegyenek." Egy esetleges új földreform ellen cikket írt az egyházi körökben nagy tekintélyű, később a politikai életben is sokat szereplő Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános is. írása 1932. január 23-án látott napvilágot, „Vörösök és Feketék" címmel., A plébános Szeder Ferenc szociáldemokrata vezérnek válaszolt cikkében. Megállapította, hogy az egyház nem támogathatja az MSZDP által kezdeményezett földreformot, mert az egyház a magántulajdon talaján áll, elveti egy olyan társadalmi rendszer lehetőségét, amelynek alapja a kollektív gazdaság. A kommunizmust, csak mint a szeretet által irányított társadalmat tudja magáévá tenni, s elveti az osztályharcot. Melyek azok a sarkalatos tételek, amelyekkel elutasította a tolnai plébános a szociáldemokraták agrártörekvéseit? Három ilyen okot sorolt fel. Az első: „A szociáldemokrácia elméletének konstruktőrei felbonthatatlanul összekovácsolták a szociáldemokráciát az ateizmus filozófiájával: a materializmussal". A második: „A szociáldemokrácia egy másik, erősen perhorreszkált dogmája az egyéni magántulajdon jogának megtagadása." A harmadik: „A harmadik barrier, amelyen mi átlendülni nem tudunk, az osztályharcelmélet." Makray véleménye szerint, ha a szociáldemokrácia lemond a fenti elveiről — akkor lehetnek úgymond munkatársak a társadalmi bajok felszámolában. Dr. örffy Imre a szekszárdi választókerület képviselője egyik beszámolójában, 1935 elején, arról szólt, hogy a Nagyatádi-f.éle földreform nem hozta meg a kívánt eredményt. „Tévedtünk amikor az agrárproletáriátus nehéz kérdését a földreformmal megoldani véltük; a probléma ma is súlyosan nehezedik ránk". A képviselő véleményét alátámasztják a korabeli statisztikák is. Az 1935. évi birtokviszonyokról • közzétett sta-^ tisztikák a következő adatokat tartalmazzák a megye birtokainak számáról és .a hozzájuk tartozó területek nagyságáról : :..