Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Ezen a megyei választmányi ülésen lépett a pártba Klein Antal paksi földbirtokos és Erdélyi Aladár is, akik látványos külsőségek közepette szakítottak az Egységes Párttal. A két személy a kisgazdapártnak országosan is ismert vezető politikusa lett a 30-as években. A Független Kisgazdapárt megyei választmánya megszervezte a megyei sajtóorgánumát, a Tolnamegyei Hírlapot, amely 1932-től mint ellenzéki lap, folyamatos harcban állt a kormánypárti érdekeket szolgáló Tolnamegyei Újsággal. Különösen éles volt a polémia a parlamenti választások idején a két lap között. A főszerkesztő dr. Dulin Jenő lett. A lapban a párt országos vezetői, parlamenti képviselői és a megyei vezetők gyakran tették közzé írásaikat az ország és a megye gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi kérdéseiről. Nagy teret szenteltek a párt parlamenti csatározásainak és a kisgazda képviselők Tolna megyei szerepléseinek. A szerzők között találjuk Tildy Zoltánt, Eckhardt Tibort, Dulin Jenőt, Klein Antalt, Makray Lajost, jákfai Gömbös Miklóst, Hegymegi. Kiss Pált. A lap helyi vonatkozású érdeklődésének középpontjába a megyeszékhely, Dombóvár és annak környéke került. AZ „EGYSÉGES PÁRT"-BÖL NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA (NEP) Gömbös Gyula 1932. októberi hatalomra jutásával felerősödtek a. 'szélsőjobboldali politikai irányzatok hazánkban. Gömböst, a Vezért, egész oldalas újságcikkekkel üdvözölték a megyében — már csak azért is, mert Tolna megyei születésű volt a miniszterelnök. Hatalomra jutásával Gömbös elérkezettnek látta az időt arra, hogy a politikai intézményrendszert átalakítsa. Ennek egyik állomása volt, hogy az addig „egységes párt"-ot átkeresztelte a Nemzeti Egység Pártjává, amely most már mint tömegpárt hivatva lett a gombosi törekvések szervezeti, politikai alátámasztására. A pártszervező munka még 1932-ben megkezdődött. így volt ez Tolna megyében is. Ennek eredményeként 1933. június 6-án megalakulhatott a párt megyei szervezete, amelynek feladata volt a szervező munka megyei irányítása. A párt látványos külsőségek közepette alakult meg a megyében. A Tolnamegyei Üjság június 17-én vezércikkel köszöntötte a Nemzeti Egység Pártja vidéki zászlóbontását. Egy nappal később, június 18-án szerte az országban egyidőben kívánták megalakítani a helyi szervezeteket. Ezen a napon a települések többségében valóban meg is alakultak a helyi szervezetek vezető testületei. Mindenki, aki valamit is számított az akkori politikai életben, járta a településeket, megjelent az alakuló üléseken és ünnepi szónoklatokat tartott, méltatta a Vezért, és a 95 pontos nemzeti munkaprogramot. A pártnak tömegpárttá alakítási törekvéseit mutatja, hogy ahol csak lehetett, mindenütt nagyszámú vezető testületeket hoztak létre. Jellemző lehet erre a megyeszékhely esete: Szekszárdot hat körzetre osztották. A körzetek élén 40—40 tagú választmány, és a választmányok élén alelnök és titkár állt. A körzeti választmányokat a városi elnök és az ügyvezető városi titkár fogta össze. . „Ügy érezzük, hogy az 1933. év június hava történelmi dátum lesz nemzetünk életében. Ehhez fűződik nemzetünknek egy táborba szál-