Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

ne a sorrend, ha ehhez hozzáadnánk Űjdombóvár — eszmei község — lakóinak számát (6166 fő). Dombóvár nagy vonzáskörzettel rendelkezett, nemcsak azért, mert járási székhely volt, hanem azért is, mert a fejlett kereskedelmével és vasúti csomópontjával gazdasági központjává lett megyénk délnyugati csücskének. Kaposvár ekkor nem tudott igazán érdemleges elvonó szerepet betölteni ebben a térségben Dombóvár rovására. A nagyobb települések sorrendjében a gyorsan városiasodé Tolna következett 8017 lakossal. A településnek komoly rangot adott a két nagyüzem, de nem hanyagolható el az itt állomásozó katonaság sem. Tüzérek állomásoztak a községben. Bátaszék talán a vasútnak köszönhette előkelő helyezését. Falai között 7335 személy lakott. Ez a község hosszú évtizedeken át kora tavasztól késő őszig olykor 500—700 főt is veszített: a kőművesek és ácsok messze délre, délkeletre, vagy nyugatra mentek munkát keresni. A rangsorban Bonyhád következett. A 6861 lakosa közül sokan találtak munkát üzemeiben. A megye egyik legvárosiasabb települése volt, élénk kulturális élet folyt a falai között. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a járási székhely szerepét is betöltő Gyönk község nem volt a 15 legnagyobb lélekszámú községeink között. Ebben valószínűleg szerepet játszott Hőgyész közelsége, ahol 1930-ban 3660 ember élt. Napjainkban ma már csak igen kevesen ismerik — még a közigazgatásban dolgozók közül is — az ,,eszmei község" fogalmát. Ez természetes, hiszen igen ritkán találkozik az ember ezzel a fogalommal. Az azonban már meglepő, hogy a megye alispánja sem tudta, s emiatt 1932-ben a belügyi államtitkár oktatta ki a megyei közigazgatás és önkormányzat első emberét, emígyen: „Miheztartás végett közlöm Alispán Űrral, hogy eszmei (uradalmi) község alatt valamely gazdaság (uradalom), vagy ipartelep területét magában foglaló olyan önálló községi alakulatot kell érteni, amelynél a képviselőtestület, valamint az elöljáróság tagjai — törzslakosság hiányában — a gazdaság (uradalom), illetőleg ipartelep tulajdonosai, vagy alkalmazottaiból kerülnek ki." Az irat hátoldalára az alispáni hivatalban, biztos ami biztos, felírták a Tolna megyei eszmei községek nevét. Ezek szerint biztosak voltak abban, hogy ide kell sorolni a fentiek alapján Üjdombóvárt, Majsamiklósvárt, Szemcsédet. Dőrypatlant (azaz Zombát övező pusztákat) és Gindlicsalád községeket. Abban már nem voltak biztosak, hogy Fürgédet hova sorolják. Nevét ugyan felírták, de azonnal meg is kérdőjelezték. Korabeli források alapján összegyűjtöttük az eszmei községekhez tartozó puszták nevét és azt is, hogy az 1930-as népszámlálás idején hány lakos lakta az egyes településeket. Űjdombóvárnak és Majsamiklósvárnak adatait ismertetjük. -