Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
hanem valóságosan segédkéznyujtás lesz, mert ezen állapotok tovább húzódása a munkás számára a panaszt is lehetetlenné teszi, hogy fölöttes hatóságnál panaszt merjen emelni kegyetlen mostoha sorsáról. Maradunk abbeli reménnyel Nagyméltóságod megérti munkásaink reménytelen helyzetét, s bölcs jóindulatú, s nagylelkűséggel, teljes eréllyel segíteni fog szerencsétlen helyzetünkön. .. Teljes tisztelettel: Miklós János és 13 társa FORRÁS: TML. Alispáni iratok 4327/1929. (másolat). A FŐSZOLGABÍRÓ MÁRCIUS 15-ÉN ISMÉT FOGLALKOZOTT AZ OZORAIAK PANASZÁVAL AZ ALISPÁNHOZ KÜLDÖTT JELENTESEBEN Az ozorai munkásviszonyokra vonatkozólag Nagyságodnak 3019. számú rendeletére való hivatkozással 1050/1929. sz. alatt márc. 7-én már tettem jelentést. Miklós János és tsai. ozorai lakosok kérelme tárgyában én személyesen a fürgedi uradalomnál is és Ozora községnél is eljártam, azonban teljesen eredménytelenül, mert az uradalom álláspontja megingathatatlan volt azon tekintetben, hogy 1929. gazdasági évre ozorai munkást a gazdaságban nem alkalmaz. Tette pedig ezt azért, mert 1923. évben oly tapasztalatokat szerzett az ozorai munkásokkal, hogy azokkal való együttműködést mint amely a gazdasági többi munkásokra is felette káros, megszakította. Ugyanis Ozora községben éppen kérelmező és tsai., mint köztudomású, féktelen izgatást végeznek maguk között — sajnos anélkül, hogy azt bizonyítani lehetne —, szociális eszmék érdekében, azonban azok inkább communismusra hajló eszmék, mert hiszen éppen ezen ozorai sociálista fiók szervezet tagjai exponált communisták is voltak. A múlt év folyamán a gazdasági munkák alkalmával állandóan, ugyan a munkát meg nem tagadták, de húzták annak elvégzését olyannyira, hogy amíg az aratás tartott, egy pár ozorai munkás ugyanannyi munkaidő alatt, ugyanolyan minőségű gabonából a végzett munkateljesítmény Után, mint aratórészt 22 q-t keresett vegyes gabonából, ugyanakkor egy pár magyarkeszii arató 3B. q vegyes gabonát keresett. A gazdaság 1929. évben is megpróbálta az ozorai munkásokat, amennyiben január elején 6 hónapra hónapszámosokat szerződtetett, ezek közül február 18-án — l hónap alatt — csupán már csak 3 volt szolgálatban, a többi minden felmondás nélkül a munkát egyszerűen megunva, a munkaadót értesítés nélkül ott hagyta és önhatalmúlag a szerződést felbontotta. Ami azonban az 1923. évi tapasztalatok közül a fürgedi uradalom részéről a legsúlysabb elbírálás alá esett, az volt, hogy a szerződtetett arató munkások a déli és egyéb szünetekben állandóan a ,,Nép Szavát" olvasták fel az egész munkásságnak és a gazdasági intéző figyelmeztetése dacára azt a többi munkások között is, akik nem is ozoraiak, hanem idegenből hozott sommások voltak, terjesztették és azoknak is a lelkületét az ő ferde felfogásukkal és téveszméikkel óhajtották megfertőzni. A fürgedi gazdaság már hajlandónak is mutatkozott volna ozorai munkásokat még a hatóság kérésére 1 évre próbából szerződtelni, azonban az 1050/1929. számú jelentésemhez csatolt levelet írták a gazdaságnak, melyben a gazdasággal tárgyalni Miklós István és tsait kiildék ki. aki egyszerűen tiltakozott, hogy idegen munkást fogadjon fel a gazdaság és olyan hangon tárgyalt, mint amely hang a másolatból is kiütközik, melyben arra kéri a Nagyméltóságú Földművelésügyi Minister Urat, hogy ő utasítsa arra a Hg Montenuovó gazdatisztjeit, hogy kötelesek legyenek ozorai aratókat alkalmazni. Ilyen kitételeikből tűnik ki Miklós és tsainak a magántulajdonról alkotott véleménye s ezek és- hasonló dolgaik azok, amelyek oda fogják juttatni Ozora község szegénységét, hogy nemcsak Fürgéden, hanem a környező többi gazdaságokban sem fognak aratási munkálatokat, kapni, ha tovább is a sociálista felforgató eszméknek tanait akarják becsületesen dolgozó gazdasági munkások között elhinteni. A fürgedi gazdaság ezen évre gazdasági munkásait leszerződtette, ott ozorai munkást munkaalkalom hiányában alkalmazni nem tud és nem is fog. E tárgyban különben Maninger Adolf hg-i jószágigazgató, dr. Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző úrnak is elmondotta tapasztalatait és ugyanazokat is hogy miért nem hajlandó ozorai munkásokat alkalmazni. FORRÁS : TML. Alispáni iratok 4327/1929. (eredeti). MEGJEGYZÉS : Az alispán a fenti jelentést fogalmazványként használta a földművelésügyi miniszterhez írott leveléhez, s ezért a szöveg jelentős részét tintával áthúzta, szövegmódosítást hajtott végre. Az alispáni jelentés tartalmilag megegyezett a Tamásiból érkezett jelentéssel. • XI/85 1929. április 16. A SÁRKÖZI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET TÁMOGATÁSÁRÓL HOZOTT TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI HATÁROZAT INDOKLÁSA •• ;- A f. év február hó 24-én Deesen megalakult Sárközi Háziipari Szövetkezet azon kérelemmel fordult a törvényhatósági bizottsághoz, 3-2-2
