Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

daságban a munkálatokat ellátni. így tehát ugy az elhelyezkedési lehetőség, mint a kereseti lehetőség a munkásságra nézve a járás területén a lehető legkedvezőbb. A munkáshiányt a munkaadók a tamásii járás területén Heves, Zala, Nógrád, Borsod, és Szolnok megyéből szerződtettek. Ezen munkások kizárólagos sommás munkások és olyan munkát végeznek, melyet (répa munka) a járás lakossága semmi körülmények között el nem vállal. Idegen megyébe? Veszprémbe csupán Ozoráról szerződött 135 munkás de ezek is olyanok, akik Ozora határával teljesen szomszédos Sári pusztai gazdaságba szerződtek, mely mindössze onnan 4 km-re van és így tulajdonképpen nem is mentek távolabbra. Koppányszántóból pedig 27-en szerződtek csak Somogy megyébe a szomszédos Törökkoppány határában lévő gazdaságban. A járás területéről idegenbe a munkások nem hajlandók menni. Általában ez évre vonatkozólag a járás területén biztosítva van a mezőgazdasági munkásoknak a foglalkoztatása, miként eddig is azoknak tisztességes megélhetése. Amennyiben ugyanis egy katasztrofális rossz esztendő be nem következik, mert a leszerződött mezőgazdasági munkások kizárólag részes aratást vállaltak. A járás területén a járásbeli lakosok részéről kizárólagos részes aratás van szokásban, míg a gazdaságoknál alkalmazott munkások kivétel nélkül ugy mondhatom, hogy sommások, mert mindössze a járás területén 40 szakmánymunkás van és amennyiben ősszel a munkák sürgetik, akkor alkalmaznak még újabb szakmánymunkásokat. A járás területén összeírás szerint a hivatásos mezőgazdasági munkások összlétszáma: 2 192 (férfi és nő együttesen). A járás területén Majsamiklósvár község 1089 részes munkást és 603 sommást alkalmaz. Fürgéd község 180 részes és 280 sommás munkást alkalmaz, Szemcséd község 156 részest és 347 sommás munkást alkalmaz. A járás területén az összlétszámból csupán 162-en alkalmaztattak idegen vármegyében és 1798 a járás területén. Az idegenből hozott munkások összlétszáma: 1385. A járás területén 134 munkás van, akik aratás nélkül vannak. Ezek olyan munkások, akik rendszeresen aratási munkára nem szoktak elszegődni, hanem csupán alkalmi napszámosságot űznek. Azonkívül van még 64 ozorai munkás, akik aratás nélkül vannak, ugy mondhatom, hogy ellátatlanok. Hogy ezek miért nem kaptak aratást, annak oka az a féktelen izgatás, mely a socialisták részéről Ozorán folyik, és ami lehetetlenné teszi őket, hogy a gazdaságok szerződtessék. Az ozorai munkások, akik alapjában véve rendes, szorgalmas emberek voltak és akiket a gazdaságok szívesen szerződtettek, ezen szociális eszméktől annyira elromlottak, hogy a múlt évről összeszedett adataim alapján teljésen hasznavehetetlenek voltak a gazdasági munkákban. Nemcsak azért, mert pl. 1929. jan. hóban 10 hónapszámos szerződött Belfürgédre 6 hónapra, akik közül február 7-én mindössze már csak 2 volt ott és akik helyüket szó nélkül ott hagyták, amikor a munkálatokat megunták, hanem abból tűnik ki leginkább, hogy a mult év folyamán amikor a külfürgedi gazdaságban teljesen azonos feltételek mellett részes munkások voltak, ugyanolyan számú munkások Ozoráról és Magyarkesziről, ugyanazon idő alatt