Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Glattfelder püspök, Hanauer püspök, Herczeg Ferenc, akik alkalmasak arra, hogy ennek a szervezkedésnek a politikai jelentőségét mérsékeljék és elejét vegyék. Ennek a kultur egyesületnek alapszabályaiban határozottan bennfoglalta tik, hogy a magyar hazához való hűséget ápolják, az egyesület tisztán csak német kulturális célra, nyelvápolásra van szorítkozva. A közigazgatási hatóságok a miniszterelnök úrral történt megállapodás szerint akként igyekeznek ezen közművelődési egyesület fiókjainak a működését lehetőleg ártalmatlanná tenni, hogy a községben levő hazafias, józan, magyar érzelmű németeket az egyesületbe való belépésre ösztönzik, hogy evvel is ellenőrizzék azt, hogy az egyesület valamely hazaellenes, vagy túlzó politikai tevékenységet ne fejtsenek ki. E szervezkedés van folyamatban, a szervezők a kormány által utasítva vannak, hogy a főispánnál, a főszolgabírónál és az illető községi jegyzőnél jelentkezzenek, ez utóbbiak azután mintegy irányítják a szervezkedést. Hogy ezt a szervezkedést a kormány kénytelen volt megengedni, ennek az az oka, mert az elszakított területeken maradt magyarságnak nyelvi és kulturális jogos követeléseit az illető kormányok azzal az indoklással utasították el. hogy Magyarország sem tartja be a trianoni békeszerződésnek a kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezéseit. A kormány azért kívánja, hogy a német kisebbségnek nyelvi és kulturális kívánságai a német közművelődési egyesület megszervezése által kielégítést nyerjenek, hogy ennek alapján a népszövetség előtt határozottan és követelőén felléphessen, az elszakított magyarok kisebbségi jogainak érvényesítése érdekében. Hallatszik bizonyos ellenszenv ezen egyesület szervezkedése iránt, amely azzal magyarázható, hogy nem ismerik annak politikai hátterét és hogy azt hiszik, hogy a kormány a nemzetiségekkel szemben gyenge. Az is hallatszik, hogy általában a róm. kath. papok és tanítók ellene vannak a német közművelődési egyesület szervezkedésének, mert a pécsi püspök úr nem osztja a kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját, — ennek következményekép Tolna vármegye főispánja közeljövőben érintkezésbe fog lépni a pécsi püspök úrral. Ha mégis valamely germán szövetkezés büntetendő cselekmény gyanúját tüntetné fel, a főispán úr ezt velem közölni fogja, mely esetben Méltóságodnak az iratok felterjesztése mellett azonnal jelentést fogok tenni. dr. Kozacsek kir. ügyészségi elnök FORRÁS: Baranya megyei Levéltár főügyészségi iratok 5/1924. (1044 1925. ikt.) MEGJEGYZÉS: A 859. sz. iratban az igazságügyi miniszter utasítja a pécsi föisoánt, hogy a „magyar nemzet ellen irányuló izgatás büntette miatt vádiratot adjon be" Mayer Ottó és Gauzer Bálint bátaszéki lakosok ellen, mert kijelentették: „a trianoni békeszerződés szerint tiszta német iskolát követelnek, a magyarok menjenek vissza Ázsiába", (lásd még az 1924. június 28-i dokumentumot is).