Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
A kitüntetések mai mértéke is olyan, hogy annak megadása talán indokolatlanul nagyobb jelentőséget adna, mint azt a teljesített hivatás magával hozza, más hivatásokkal szemben. Hagymássy főszolgabíró FORRÁS: TML. Főispáni iratok biz. 56/1924. (tisztázat). A kitüntetési javaslat: Kirtz István élettörténete és működése Kirtz István született az 1861. évben szeptember hó l-jén, Tevéiben. Atyja német ember volt. 1879. évben nyert Pécsett tanítói oklevelet s Kisdorogon kezdte működését, itt volt az 1380. év március 20-ig, amidőn Závodra választatott meg kántortanítónak, Závodon 1896-ig működött, s olvasó egyletet alakított. 1096. évi október hó l-től mai napig Tevelen működik. Mint tanító mindenkor hivatása magaslatán állott s az említett német községekben a magyarság valódi apostola vol. Magyarosításért több ízben jutalomban is részesült. Az Orsz. kath. iskola-egyesülettől az 1909. évben kapott 200 Kr. jutalmat, s ugyanezen évben a vármegyei magyarosítási alapból 150 Kr-t. Ezen jutalmazásban még több ízben, 7—8 ízben is részesült. Nagyon szép és eredményes volt társadalmi működése is. Az 1898. évben a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr Svéd-Dán és Észak-Németországba küldötte a tejgazdaság tanulmányozására. Szerzett tapasztalatait, akként kamatoztatta, hogy még az 1893. évben agitációja kövekeztében s közbenjárásával megalakult Tevelen a tejszövetkezet, melynek 12 éven keresztül másodelnöke és jegyzője volt minden külön díjazás nélkül. Azután részben személyesen — részben írásbeli tanáccsal résztvett még egy negyedszázad tejszövetkezeti alapításban. Ebbeli működésében keze a legtávolabbi megyékbe, mint Zólyomban Lopér, Szepesbe (Szepes-Durand), s Borsodba (Mezőkövesd) is elért. Itthon szülőfalujában férfi dalárdát szervezett hosszú éveken át, s nem volt társadalmi mozgalom, melyből magának részt nem követelt volna. Tejgazdasági tevékenységéért az ,, Alpha-Separator" R. T. 1903. évben 246 Kr jutalomba részesítette. ,,A tejszövetkezetek erkölcsi és anyagi haszna" pályázatáért a Baranya megyei tejszövetkezetek szövetségétől 50 kr jutalmat nyert. Agilitásáért és minden jó és szép iránt való lelkesedéséért a község népe szerette, s nagyrabecsülte, mit azzal mutatott meg, hogy őt 1910-ben törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Ezen széles körű társadalmi tevékenység és iskolai kötelességeinek legbuzgóbb és legpontosabb teljesítése mellett maradt neki ideje, hogy önmagát képezze. A magyar és német irodalomban ritka jártassággal bír, igen sokat olvasott és igen sokat írt különböző tanügyi lapokba tanügyi cikkeket, s napi lapokba tárcacikkeket. 1910-ben a Szent litván Társulat kiadta „Tolna vármegye földrajza" című tankönyvét. Tanítótársai is megismerték kiváló értékét s bizalmuk folytán hosszú ideig volt a völgységi esperes kerületi tanítóegyesületnek világi elnöke, s a pécsegyházmegyei tanítóegyesületnek főjegyzője. A felnőttek oktatását — minden hatósági rendelkezést megelőzve — már 1908. évben elkezdte, 6 éven át szakadatlanul vezette. Működése püspöki hatóságának figyelmét is felkeltette. Az 1911. évben igazgatói címmel tüntették ki, s ugyanezen évben a „Kath. Tanügyi Tanács" szociális szakosztályának választmányi tagjává lett. Az 1912. évben a püspök úr az egyházmegye képviseletében kiküldötte Bécsbe, hogy ott résztvegyen a kongresszuson. (Erster internationaler Congress für christlihe Erziechung). Ebben az évben kapóit az államtól 200 Kr személyi pótlékot is. Az 1914. évben iskolafelügyelővé lőn kinevezve és a pécsi egyházmegyei tankönyvszerkesztő bizottságba beválasztva. Az 1918. évben püspök úr megbízta a kath. szövetség esperesi kerületi képviseletével. Az 1920. évben a M. T. Akadémia-tói Wodianer féle jutalmat kapta meg. Legszebb elismerés az 1924. évben érte, amikor XI. Pius pápa a „Pro Eclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki. Mindezen széles körű működése mellett maradt ideje a kartársi szeretet ápolására is, mit azzal igazolt, hogy az 1909. évben gyönyörű emlékbeszédet tartott Pécsett „Pécsegyházmegyei tanítóegyesület" közgyűlésén néhai Bitter Péter volt apari igazgatótanító s kiváló kartárs felett. A teveli németajkú lakosság bevándorlásának 200. éves jubileuma alkalmával több ízben előadta Tevel község történetét, mit maga írt meg sok kutatás és fáradságos utánjárás után. Majd „Einwanderer" címmel igazi hazafias érzéssel írt egy színmű felét is azon célzattal, hogy német ajkú lakosságát a magyar haza szeretetére tanítsa. FORRÁS : TML. Főispáni iratok, biz. 56/1924. (másolat)
