Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

jóérzésű polgárok felzúdulását e bujtogatással szemben és nagyon szeretnők, ha az illetékes hatóságok módot találnának arra, hogy megszabadítsák a békés polgárságot azoktól, akik hazafiatlan bujtogatásukkal nem a német egységnek, hanem csak ellenségeinknek tesznek szolgálatot. (Lásd még az 1925. május 17-i dokumentumot is.) XI/50 1924. június 28. A BALATONI KIKÖTÖK SIÓFOKI FELÜGYELŐJÉNEK JELENTÉSE AZ ALISPÁNHOZ SIÖMENTI MUNKÁKRÓL ÉS A CSATORNA HAJÓZHATÓVÁ TÉTELÉRŐL Hivatkozással Méltóságodnak, a székesfehérvári m. kir. Kultúrmérnöki Hivatalhoz intézett 1497/1924. számú nagybecsű átiratára melyet f. hó 22-én vettem kézhez, mely időtől kezdve a mai napig hivatalból távol lévén, a feltett kérdésekre — nagy sajnálatomra — csak most válaszolhatok. A Sió-csatornának hajózhatóvá tétele, a Dunántúlnak fontos közgazdasági érdeke. Bár a Sió-meder bővítési munkája elsősorban a Balaton, vízszintjének szabályozását s azt a célt szolgálja, hogy a Balaton fölös vize kiöntés nélkül vezettessék le a Dunába. Az ezen célból előállítandó 18 m fenékszélességű s aránylag csekély esésű csatorna igen alkalmas volna hajózás céljára is, de a Dunát csak az esetben lehetne a Balatonnak közvetlen hajóúttal összekötni, ha a siófoki vízlépcsőnél tervezett kamara-zsilip megépülne. A háború s az ezt követő események az országot annyira elszegényítettek, hogy ez idő szerint a kamara-zsilip megépítésére gondolni sem lehet. A most folyamatban lévő mederbővítési munkálatok befejezése után, a Balatonnal való közvetlen kapcsolat nélkül a Sión időleges hajózás létesíthető, azonban a meder jelenlegi állapotában alig lehetséges rentábilis hajózás létrehozása, mert a mederben ma még hajózási akadályok vannak. A Sión dolgozó kotrókhoz szükséges szenet hajókon szállítjuk a munkagépekhez, amely szállítási idő alatt, a normálisnál jóval nagyobb vizet engedünk a Balatonból, hogy a helyenként még ki nem kotrott meder-szakaszokon kellő vízmélység legyen. Ezt a nagyobb vízeresztést, a szén érkezése szerint, havonként két-három napig vagyunk kénytelenek, a munka érdekében eszközölni, miért is ma még, a csatornán rendszeres hajózásra nem lehet számítani. Sajnos, hogy a kellő hitel hiánya miatt a Sió-munka csak lassan haladhat előre, s így a Sió-mente még néhány évig nélkülözni kénytelen a csatorna időszakos hajózhatását is. A már kikotrott csatorna-szakaszok, időszakosan már most is hajózhatók, azonban erre még rentábilis hajózást alapozni nem lehet. A felügyelőség és a Székesfehérvári m. kir. Kultúrménöki Hivatal főnöke: K. Nagy Dezső FORRÁS: TML. Alispáni iratok 10.497/1924.