Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

érezte, hogy el tudja látni egy férfi szolgálatát. Ügy gondolta hát az ő egyszerű eszével, hogy jussa van az egész konvencióhoz. Igen ám, csakhogy az uradalmakban nem tűrik az ilyenfajta okoskodást, és akinek szoknya viseletét rendelte a Teremtő, annak be kell érnie a félkonvencióval. Czeglédi Mari amikor rájött, hogy mindent a szoknya akadályoz, elhatározta, hogy leteszi az akadékoskodó szoknyát. Le is tette és vett helyette magának — férfi ruhát, levágatta a haját. Még szerencséje is volt, mert a különös véletlen folytán pelyhedző bajuszkája is nőtt. Így hát minden különösebb nehézség nélkül szegődhetett bivalyosnak — egész konvencióval. Mari boldog volt, dolgozott a bivalyokkal férfi módra 3 évig, mígnem most vasárnap baj lett a férfiasságával. A dombóvári rendőrség vasárnapra virradóra előállított két férfit és egy nőt, csavargás gyanúja alatt. A vizsgálat során kiderült, hogy az egyik férfi — nő. Fekete férfi ruhája, rövidrevágott haja, csizmája, kalapja, pelyhedző bajusza, teljesen férfi külsőt adott neki, de a viselkedése, mozgása valahogy még sem volt férfias. Átutazóban voltak Dombóváron és az egyik szolgálatot teljesítő rendőrnek gyanús volt a nőies férfi és bekísérte az egész társaságot a rendőrségre, ahol aztán minden kiderült a vallatásnál. így lett vége Czeglédi Mari 3 éves bivalyos karrierjének és az — egész konvenciónak ... Szegény, férfias, praktikus Czeglédi Mari, áldozata a modern gazdasági életnek, mely a munkára szorítja a nőt, de nem ad neki egész konvenciót, csak felet, azért, mert szoknyát hord'.. . FORRÁS: Tolnamegyei Üjság. Szekszárd, 1923. augusztus 13. V. évf. 33. sz. 3. o. (A dombóvári rendőrség szenzációja) XI/38 1923. szeptember 22. INDOKOLATLANUL MAGAS ÁRON VETTÉK BÉRBE A MEGYESZÉKHELY FÖLDJEIT — TETTE SZÓVÁ A TOLNAMEGYEI ÜJSÁG Lapunk múlt számában említést tettünk arról, hogy Szekszárd város tanácsa elhatározta a város tulajdonát képező földeknek nyilvános árverésen való bérbeadását. Az árverést f. hó 15-én vasárnap kezdették meg, s a késő esti órákban fejezték be. A bérletek, amelyek 1000—2000 •-ök között változtak, ezer ölenként átlag négy mázsa búzáért keltek el, s árverezők oly hevesen küzdöttek a földekért, hogy egyes parcellákat ezer ölenként számítva, 4 q 35 kg búzáért is kivettek. Nem tudjuk megfejteni az új bérlők számításait, amikor a vetőmagokról, trágyázásról és a föld megműveléséről is gondoskodniuk kell, nem szólva az esetleges gyenge termésről, vagy elemi csapásról. A városnak mindenesetre jól jött a földeknek ily magas áron történő bérbeadása, mert súlyos helyzetén mindenesetre sokat segít a bérletek után elsején esedékes öt vagon búza ára, amely ma cca 40—45 millió koronát tesz ki. FORRÁS: TML. Tolnamegyei Üjság 1923. szeptember 22. (A városi földek bérbeadása).