Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Kétszeresen meg kell tehát minden eszközzel akadályozni azt, hogy szakmunkások munkájukat véglegesen megszüntessék és kivándoroljanak. Üzemvezetőségünk közlése szerint a munkások kivándorlása lelketlen agitációnak eredménye, amit valószínűleg oly egyének űznek, kik minden egyes Németországba átcsempészett munkás után egy bizonyos összegű juttatást kapnak. Átcsempészésről kell beszélnünk, mert a munkások útlevél nélkül szöknek meg és tudomásunk szerint eddig csak egy részüknek sikerült a német határt átlépni, míg a másik részük Passauban vissza lett tartva és onnan tolonc úton lakhelyükre viszszaküldve. Mindezek előadása után azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk a tekintélyes Kormánybiztosság elé, méltóztassék oda hatni, hogy a lelkiismeretlen agitátorok kinyomoztassanak, súlyosan megbüntettessenek és hogy az illetékes hatóságok, különösen a határrendőrség figyelme ez esetekre külön felhívassék, mert csak ily módon lesz megakadályozható, hogy amúgy is csekély létszámú szakértő munkásunk ki 'he vándoroljon, a mi a széntöbbtermelés szempontjából katasztrofális jelentőségű lehetne. Szükségesnek tartanok még azt is, hogy a tekintélyes Kormánybiztosság a megfelelő hatóságok útján felvilágosítaná a munkásságot, hogy a Németországba való át jutásuk útlevél nélkül csak a legnagyobb veszély közepette lehetséges és legtöbb esetben csak felesleges kellemetlenségeknek teszik ki magukat, mert amennyiben átjutniok nem sikerül, a magyar hatóságok által is meg lesznek büntetve. kiváló tisztelettel Tolnavidéki Kőszénbányák részvénytársaság (olvashatatlan aláírások) ... FORRÁS: TML. Alispáni iratok 7385/1921. MEGJEGYZÉS : A fenti panaszt követően az alispán intézkedésre szólította fel a bonyhádi főszolgabírót, aki május 25-én jelentett: 7385/1921 számra jelentem, hogy az Esztergom—Szászvári bánya-részvénytársaság eziránti panaszára már folyó évi márczius hó 3f-én felhívtam a bonyhádi csendőrőrsöt a bányamunkások szökésével kapcsolatos összes körülmények kinyomozásával és a nyomozási jelentést a kivándoroltak jegyzékével együtt folyó évi április hó 5-én felterjesztettem a Belügyminisztérium közbiztonsági főosztálya nyomozó alosztályának kérve, hogy a kivándorlás módjának megálLapíthatása végett küldjön detektíveket és annak megakadályozása iránt intézkedjen. í Erre választ nem kaptam, s a 10-ik sz. katonai szénkirendeltség kétrendbeli 72 bányamunkás szökését tudató újabb értesítését (mely a mázai munkásokra is vonatkozott) ismételten kiadtam a csendőrségnek nyomozás végett, midőn is az egyes egyénre nézve megállapította, hogy hova szöktek és mely úton. Leginkább Németországba vándoroltak ki útlevél nélkül családjaik vallomása szerint Királyhida felé. Miután ennek megakadályozása nincs módomban, mert az csak a határállomások szigorú ellenőrzésével lehetséges, úgy az is, hogy ebben ott kik vannak a szököttek segítségére, másrészt pedig itt Ls a szökések ellenőrzése csak detektívekkel történhetik, a nyomozási jelentést mint fontosabb rendészeti ügyet a fennálló rendelkezésekhez képest folyó évi május hó 11-én ismételten a belügyminisztérium közbiztonsági főosztálya nyomozó alosztályának küldöttem meg, kérve megfelelő intézkedést. Erre választ még szintén nem kaptam. Megakadályozni csak úgy lehet, ha az innen megszökök bizalmasan kinyomoztatnak s a határállomások körül a segéderőkkel együtt letartóztatnak, amire nekem alkalmas szervem nincsen. Többször tettem már előterjesztést detektívek alkalmazása iránt, de eredménytelenül, s így a panaszban foglaltak megtörténte miatt felelősséget nem vállalok. .dr. Hagymássy főszolgabíró FORRÁS : TML. Alispáni iratok 7385/1921 (tisztázat).