Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A szervezet megalakításáról való lemondás okát azonban nem írta le a rendőrkapitány. Nem vitatható, hogy az erőszak, a huzavona, a sorozatos rendőri ellenőrzés, s a kihallgatások döntő szerepet játszottak elhatározásukban. A dunaföldvári járás főszolgabirájának asztalára 1924. október 30-án 8119/1924. iktatószámmal a következő kérvényt tették: ..Alulírottak tisztelettel bejelentjük, hogy 7570/1924. szám alatt, október hó 19-én az Erzsébet szálló nagytermében tartott nyilvános népgyűlés egyhangúan kimondotta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt paksi csoportjának a megalakulását." Nem érte váratlanul a gyűlés határozata a főszolgabírót. Pakson már hosszabb ideje munkásszervezkedést tapasztaltak a hatóságok, de nem tudták azt megakadályozni. A gyűlést engedélyezni kellett. Ekkor már ugyanis működtek a cipészek, a földmunkások és az építők szakszervezetei. Most pedig a pártszervezet megalakítását mondották ki a munkások. Az MSzDP-központ képviseletében jelenlévő Vági István tartott előadást a politikai helyzetről, a mozgalom céljairól. Az alakuló ülés feszült légkörben zajlott le, számtalan esetben hangzottak el rendszerellenes kijelentések, oly mértékben, hogy a hatósági kiküldött közbelépéseire került sor. A rendőrhatóságoknak nem tetsző gyűlés — Vági István felhívása nyomán — kimondotta a pártszervezet megalakítását, majd megválasztotta az ideiglenes vezetőséget is. A pártszervezet nem várta meg a jóváhagyó hatósági döntést, megkezdte a tevékenységét. Felvették a kapcsolatot a már működő szakszervezeti szervekkel. A hatóságok némi késlekedéssel, megtagadták a szervezettől a működési engedélyt. 1925. április 30-án hozta meg az alispán a tiltó határozatát. A tamási járási hatóságoknak és a megyének is már hosszabb idő óta gondot okoztak az ozorai nincstelenek és kisbirtokosok. A politikai és gazdasági helyzetükkel elégedetlenkedők szervezkedni kezdtek már közvetlenül a Magyar Tanácsköztársaság megdöntését követően. A szervezkedés miatt a pécsi csendőrkerületi parancsnokság megbízásából Havranek őrnagy, vármegyei csendőrszárnyparancsnok nyomozást rendelt el. Az 1924. június 6-án elkészült a jelentés, s azt megküldték az alispánhoz is. Figyelemre méltó a Káplár Sándor csendőrnyomozói jelentésben, hogy az ozorai és a tamási szervezkedést együtt említi, noha akkor még nem volt szoros a kapcsolat a két község szervezkedői között. Közeledésükre csak a 20-as évek végén került sor. Hogyan szervezkedtek Ozorán? Idézzük a jelentésnek egy rövid részletét: „Tamási és Ozora községekben a nincstelen földmunkások közt észlelt soc. dem. szervezkedés, háttérben, mint fő mozgató erők Szeder Ferenc és Esztergályos János soc. dem. nemzetgyűlési képviselők állanak, kik a fent nevezett községekben gyakran megjelennek és ott nem nyilvános népgyűlés keretében, hanem magánházakban ellen