Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
árulókat a nemzet ítélőszéke előtt vonja felelősségre és emléküknek megbélyegzése végett az összehívandó nemzetgyűléshez terjesszen be javaslatot.: Indítványomat a közgyűlésen szóval fogom megindokolni. Az indítványt nevezett megyebizottsági tag következőkben indokolta meg: Tekintetes törvényhatósági bizottság! . , Azt hiszem, mindannyiunk élénk emlékezetében vannak azok a borzalmas események, a melyek külső és belső ellenség fegyverétől vérző nemzetünkön átviharoztak. De még a háború a nemzet testét tépte meg, addig a forradalmi események, a nemzet lelki világára mértek súlyos csapást. Bizonyos kétes alakok megkezdték évezredes alkotmányos életünk aláaknázását. Ez az irányzat soha sem jutott volna vezető szerephez, ha gróf Károlyi Mihályt nem állította volna az élére. Szükség volt olyan vezérre, aki társadalmi állásánál és közéleti szereplésénél fogva ennek az irányzatnak reális fedezetet ad. Károlyit beteges hiúsága, szélsőségre hajló természete s gróf Tisza István iránti engesztelhetetlen gyűlölete vezette ezen irányzat felé. A midőn a háborút elvesztettük, a lelkekben felgyülemlett anyag Károlyiék gyujtogatására felrobbant s megkezdődött a nemzeti tragédia második felvonása: a radikális irányzat őrült tobzódása. Szétzüllesztették a hadsereget, földarabolták tönkre tették a termelést, két kézzel szórták a pénzt, a vallásos és hazafias szellemet az iskolákból száműzték, a midőn a talaj teljesen elő volt készítve, azzal a hazug indokolással, hogy Magyarországot csak a nemzetközi proletár uralom képes megmenteni, a hatalmat átszolgáltatták a kommunisták kezébe s a nemzetet kiszolgáltatták a proletár diktatúra pusztításainak. Azt hiszem, jogos és méltányos, hogy ezekért a bűnösök felelőssé tétessenek, de ezek részére némi mentség az, hogy elhatározásukat a nemzetközi elméletek mérges illúziói befolyásolták. De nem találok mentséget gróf Károlyi Mihály számára, kire vagyon, rang és politikai múlt fokozott kötelességet hárított a helyett, hogy teljesítette volna hazája iránt való tartozó kötelességét, felforgató elemekkel szövetkezve, hazáját elárulta és cinkos társaival együtt az országot gazdaságilag és pénzügyileg tönkre tette. Nincs az a büntetés, amely az elkövetett bűnök megtorlására elegendő lenne. Azonban, mi az élet és a halál felett nem rendelkezhetünk, de igenis rendelkezünk azzal a joggal, hogy közgyűlési jegyzőkönyvünkbe az árulást megbélyegezzük, hogy az utókor utálattal ejtse ki nevüket s örökre megátkozza emléküket. Ezen indokló beszéd elhangzása után fenti indítványát az alábbi pótindítvánnyal egészítette ki: „Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése hazafias bánatának ad kifejezést, hogy akadtak e nemzet fiai között olyan gonosztevők, akik az ország szerencsétlen helyzetét kihasználva, alkotmányunk évezredes épületének felrobbantását megkísérelték. Sajnálattal állapítja meg a törvényhatóság, hogy az ellenség beözönléséért, gazdasági és pénzügyi összeomlásáért a forradalom pusztításaiért, és a proletár diktatúra kikiáltásáért a nemzet ítélőszéke előtt gr. Károlyi Mihály és károlyi kormány tagjai felelősek. Ezért őket a haza ellenségének nyilvánítja, és felirattal fordul a kormányhoz, hogy hazaárulásért vonja őket