Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

árulókat a nemzet ítélőszéke előtt vonja felelősségre és emléküknek meg­bélyegzése végett az összehívandó nemzetgyűléshez terjesszen be javas­latot.: Indítványomat a közgyűlésen szóval fogom megindokolni. Az indítványt nevezett megyebizottsági tag következőkben indo­kolta meg: Tekintetes törvényhatósági bizottság! . , Azt hiszem, mindannyiunk élénk emlékezetében vannak azok a borzalmas események, a melyek külső és belső ellenség fegyverétől vérző nemzetünkön átviharoztak. De még a háború a nemzet testét tépte meg, addig a forradalmi események, a nemzet lelki világára mértek súlyos csa­pást. Bizonyos kétes alakok megkezdték évezredes alkotmányos életünk aláaknázását. Ez az irányzat soha sem jutott volna vezető szerephez, ha gróf Károlyi Mihályt nem állította volna az élére. Szükség volt olyan ve­zérre, aki társadalmi állásánál és közéleti szereplésénél fogva ennek az irányzatnak reális fedezetet ad. Károlyit beteges hiúsága, szélsőségre hajló természete s gróf Tisza István iránti engesztelhetetlen gyűlölete ve­zette ezen irányzat felé. A midőn a háborút elvesztettük, a lelkekben fel­gyülemlett anyag Károlyiék gyujtogatására felrobbant s megkezdődött a nemzeti tragédia második felvonása: a radikális irányzat őrült tobzó­dása. Szétzüllesztették a hadsereget, földarabolták tönkre tették a ter­melést, két kézzel szórták a pénzt, a vallásos és hazafias szellemet az is­kolákból száműzték, a midőn a talaj teljesen elő volt készítve, azzal a hazug indokolással, hogy Magyarországot csak a nemzetközi proletár ura­lom képes megmenteni, a hatalmat átszolgáltatták a kommunisták ke­zébe s a nemzetet kiszolgáltatták a proletár diktatúra pusztításainak. Azt hiszem, jogos és méltányos, hogy ezekért a bűnösök felelőssé tétessenek, de ezek részére némi mentség az, hogy elhatározásukat a nemzetközi el­méletek mérges illúziói befolyásolták. De nem találok mentséget gróf Károlyi Mihály számára, kire vagyon, rang és politikai múlt fokozott kö­telességet hárított a helyett, hogy teljesítette volna hazája iránt való tartozó kötelességét, felforgató elemekkel szövetkezve, hazáját elárulta és cinkos társaival együtt az országot gazdaságilag és pénzügyileg tönkre tette. Nincs az a büntetés, amely az elkövetett bűnök megtorlására ele­gendő lenne. Azonban, mi az élet és a halál felett nem rendelkezhetünk, de igenis rendelkezünk azzal a joggal, hogy közgyűlési jegyzőkönyvünkbe az árulást megbélyegezzük, hogy az utókor utálattal ejtse ki nevüket s örökre megátkozza emléküket. Ezen indokló beszéd elhangzása után fenti indítványát az alábbi pótindítvánnyal egészítette ki: „Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése haza­fias bánatának ad kifejezést, hogy akadtak e nemzet fiai között olyan gonosztevők, akik az ország szerencsétlen helyzetét kihasználva, alkot­mányunk évezredes épületének felrobbantását megkísérelték. Sajnálat­tal állapítja meg a törvényhatóság, hogy az ellenség beözönléséért, gaz­dasági és pénzügyi összeomlásáért a forradalom pusztításaiért, és a pro­letár diktatúra kikiáltásáért a nemzet ítélőszéke előtt gr. Károlyi Mihály és károlyi kormány tagjai felelősek. Ezért őket a haza ellenségének nyil­vánítja, és felirattal fordul a kormányhoz, hogy hazaárulásért vonja őket

Next

/
Thumbnails
Contents