Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

és érzésben teljesen közös megyei közönség egy politikai pártba való egyesítését tűzte ki. Ennek oka az volt, hogy egyesek — bár kevesen, de annál nagyobb hévvel — tisztán egyéni érdekektől vezetve mindent megtettek ennek a szent munkának megakadályozására s a tárgy állandó felszínen tartásával sem akartuk őket erre az áldatlan munkára serkenteni. Most azonban megírhatjuk, hogy ezek fáradozása hiába való volt, mert akadtak férfiak, akik a nép kívánságát és saját lelkiismeretük szavát mindennél előbbre helyezték s megteremtették a várva várt. sőt türelmetlenül sürgetett egységet. A két párt vezetői a lefolytatott tárgyalások és a vidéki szervek meghallgatása után végleg megállapodtak az egyesülés feltételeiben, azt írásba foglalta s egyben a két országos párt vezérének hozzájárulását is megszerezte. Az alábbiakban szószerin

f adjuk a közös határozat szövegét: A Tolnamegyei Keresztény-Keresztyén nemzeti párt vezérlő bizottsága, ugyanazon vármegye Egyesült Kisgazda és Földmíves Pártjának elnöksége által elfogadott közös ".... . . határozat: . . Tolnavármegye közössége elsőnek ébredvén fel a kommunizmus folytan „beállott közéleti ájultságból, nemcsak ünnepélyesen kimondotta, hogy a keresztény és nemzeti alapon való szervezkedés nemzetünk létkérdésévé vált, hanem azt, be nem várva az országos szervezkedés megindultát, megyeszerte keresztül is vitte. Bár .a megye politikai alakuló gyűlésén, de ismételten később is hangsúlyozást nyert, hogy egészséges és sikeres politikai élet hazánkban csak a nemzet túlnyomó részének, a kisgazda és földmíves osztálynak politikai homlokterébe állítása mellett lehetséges, a közeljövő nemzetépítő munkájára, valamint az egész nemzet egy táborba vezérelhetésére. tekintettél oly .pártelnevezést keresett, melynek zászlója alá a keresztény Magyarországnak a most meginduló nagy munkában nélkülözhetetlen összes tényezői, felekezet, Osztály és nemzetiségre való tekintet nélkül, egyenlő lelkesedéssel gyülekezhetnek. Ebben az elhatározásban a vármegye közönségét pártpolitikai szempontok annál kevésbé vezették, mert szervezkedése az országos keresztény pártok létre jövetelétől teljesen függetlenül, sőt részben előbb is történt meg. A szervezkedés befejeztével szükségessé válván az országos keresztény pártokhoz való csatlakozás, az a megyei párttal azonos nevű országos pártnak a Keresztény Nemzeti Pártnak oly feltevésben, sőt oly feltétel mellett jelentetett be, hogy az akkor létezett keresztény pártok egyesülése rövid időn belül meg fog történni. Miután vármegyénkben oly okok, melyek a keresztény alapon való egységes pártalakulás ellen felhozhatók lennének, egyáltalán nincsenek, az országos pártok formális egyesülésének bevárása pedig vármegyénkben előnyt nem, hanem csak áldatlan testvérharcot eredményezhetne, a vármegye jelenleg létező két keresztény politikai .pártja, : a Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt és az utóbb meg-