Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

9. A vörösőrség és vörös katonaság viselkedése kielégítő volt. 10. A kőművesek, ácsok és részben a hajósok különösen pedig azok nő családtagjai és a selyemfonodai munkásnők teljesen beleélték magukat a kommün állapotokba . . . 11. Csaknem minden vasárnap volt népgyűlés helybeli és vidéki (bpesti) szónokokkal. FORRÁS : TML. Tolna községi iratok. 3455/1919. Az alispáni leirat, amelyre a fenti jelentés érkezett, a következő Felhívom, hogy az alább felsorolt kérdésekre tegyen kimerítő jelentést. 1. A járás területén levő iskolák (:elemi, polgári, gimn. köztulajdonba vétele megtörtént-e a szovjet uralom alatt:) valamennyi vagy csak egy részük. 2. A járási központban levő középületek közül (dskolák, kaszinók, olvasókörök épületei stb:) vétettek a köztulajdonban, minő célra és minő elnevezéssel a szovjet uralom által. 3. A járás területén mely kastélyokat vettek zár alá, kiktől zsaroltak ki arany és ezüst neműeket, nagyobb mennyiségben (:ha kisebb mennyiségben többektől zsaroltak volna, általánosságban ez is megemlítendő:) 4. A járási székhelyen történtek-e erőszakos lakás- és bútorrekvirálások? minő mértékben? 5. Túszokat a járás területén vittek-e fogságba, honnan (:esetleg a túszok nevei is:) miként bántak velük és mennyi ideig tartották fogva őket? 6. A pénzintézetek közül melyekből szállítottak el arany és ezüst neműeket, érmeket, a pénzintézeti központba Budapestre. 7. A járás területén mely községekben történtek erőszakosságok, rablások emberélet és magánvagyon ellen? minő mértékben (:lehetőleg részletesebb adatok adandók:) 8. A járás területén hol történtek ellenforradalmi mozgalmak, mikor, s ezeknek elnyomására minő retorsióval élt a kommunista terror (:emberélet, fosztogatás, zsarolás stb. lehetőleg részletesen leírandó :) 9. A vörös őrség és vörös katonaság magatartása a lakossággal szemben minő volt? II). A járás lakosságának viselkedése, érzülete a kommunista uralom irányában milyen volt? il. Tartottak-e kommunista beszédeket a járás területén s hol? Szekszárd, 1919. szeptember 26. FORRÁS: TML. Tolna községi iratok 3455/1919. Az alispáni rendelkezésre elkészült a paksi főszolgabírói jelentés is. Bizalmas ! F. számú bizalmas rendeletére jelentem, hogy ad. 1. járásom területén — Bikács kivételével — az összes iskolák köztulajdonba vétettek; ad. 2. a járási székhelyen, Paks községben a casinó helyisége a művelődési osztály elnevezéssel ; ad. 3. Dunakömlődön kisebb mennyiségben zsaroltak ki ruhát fehérneműt és zsírt többektől, — Dunaföldváron Szászy János Barota pusztai bérlőtől bútort rekviráltak, de később visszavitték. Nagydorogon gróf Széchenyi Domonkos kastélyát részben zár alá vették. Kajdocson Sztankovánszky János és Perczel Lajos kastélya zár alá vétetett, ruhát, bútort és ékszereket zsaroltak ki. Faddon Bartal Aurél kastélya papíron zár alá vétetett, de végrehajtva nem lett. Gerjenben madi Kovács István kastélyában egy szoba vétetett zár alá; Dunaszentgyörgy községben az Eötvös féle és Parragh József kastélya vétetett zár alá; fehérneműek zsaroltattak kissebb mennyiségben. Bölcske községben Hanzély János kastélya vétetett zár alá. ad. 4. Paks községben a folyamvédvonal-parancsnokság és vöröshadseregbeli katonaság bevonulásakor és a 7/29 tüzérütegparancsnokság és pedig a folyamvédvonal-parancsnokság a szekszárdi Takarékpénztár épületében 6 szobát, a vöröshadsereg gazdasági hivatala Nóvák Sándor házában 4 szobát, a 7/29 tüzérüteg az egész újvárost, valamint a Balassa féle nyaralót (lefoglalta), ez utóbbit az összes bútorzattal. A folyamvédvonal-parancsnokság, valamint a gazdasági hivatal részére szükséges bútorzatot a vörös katonaság egyes jobb házakból, valamint a kasinó és kth. kör helyiségeiből rekvirálta össze mintegy 15—20 ezer korona értékben. ad. 5. Faddröl egyes gazdák felváltva Tolnára 24 órai időre túszokul be lettek vive, de, egyéb bántódásuk nem történt. Gerjenből a Dómján féle sarcoláshoz 12—12 túszt vittek Tolnára míg az elsarczolt 45 drb. tehén be nem szállíttatik. Dunaszentgyörgyről szintén 12 túszt vittek Tolnára s ott akasztással és fejbelövéssel fenyegették őket. Fogságuk pár napig tartott, ad. 6. Egyből sem. ad. 7. Paks községben 2 millió hadisarcot szedettek össze, 2 csendőr az ellenforradalom után^ agyonlövetett, jószágok és élelmiszerek a lakosságtól elvétettek. Nóvák Sándor lakását 40 000 korona értékben a Balassa féle nyaralót 10 000 korona értékben kifosztották. Bölcske községben Béres Miklós jegyzőt, Horváth Dénes plébánost, Dávid Pál gazdasági intézőt, Sitkei András gazdasági elnököt és Czeiner Ferenc kisbirtokos fiát, mert a vöröseknek nem engedelmeskedtek, letartóztatták és Budapestre vitték s egy hónapig tartották őket ott. A letartóztatás alkalmával Horváth Dénes plébános lakásáról az u. n. nyomozók (vasmunkások) harisnyákat, petrólelumot, nagyobb mennyiségű gyufát és 2000 korona készpénzt elvittek, melyből később csak a pénzt kapta vissza. A direktórium Bölcske község kaszálóját, illetve az anya füvet a nincstelenek között ingyen szétosztatta, miáltal a községnek 75 000 kor. kárt okozott. A „bölcskei közbirtokosság" által haszonbérbe adott 45 hold kaszálót a bérlőktől elvitték, miáltal nekik 30 000 kor. kárt okoztak.