Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

csendbiztos 1884 előtt rendfenntartó köztisztviselő, csőd cég, vállalat stb. fizetésképtelensége, gazdasági bukása, demars erőteljes fellépés, eljárás; erőteljes figyelmeztető tiltakozás, deprimálás lehangoltság, levertség, elcsüggedés. dohánymonopólium a dohánnyal való kereskedés kizárólagos állami joga. Magyarországon 1850-ben vezette be a császári kormányzat, domestika háziadó. dualizmus két egyenjogú államnak közös államfő kormányzásával való társulása (pl. Ausztria és Magyarország ilyen társulása volt 1867—1918 között). dzsentri Magyarországon a kapitalizmus korában élő, feudális felfogású, előkelősködő birtokos, vagy birtokát vesztett nemes, egyedáruság valamely termék előállításának, forgalmazásának kizárólagos joga. elöljáróság községek, kerületek élén álló testület, illetve hivatal, eo ipso magától értetődően, természetesen. februári pátens az Októberi Diploma részletesebb kifejtése, illetve továbbfejlesztése centralizációs irányban. Megjelent 1861. február 26-án. fejadag közfogyasztási cikkek hatóságilag korlátozott, vagy szabályozott forgalma esetén valamely meghatározott időre — évre, hónapra, napra, hétre — ezekből egy főre megállapított mennyiség. fogyasztási adó egyes cikkekre, szolgáltatásokra kivetett adó, amelyet a felhasználó fizet. Magyarországon 1850-ben került bevezetésre. font régebbi súlyegység különböző felosztással és értékkel. Magyarországon és Ausztriában a font 32 latra volt osztva és 0,56 kg-nak felelt meg, a gyógyszerek mérésénél pedig 0,42 kg-mal volt azonos. forint fizetési eszköz, pénz. 1857-ig konvenciós (pengő) forint. 1 forint 60 krajcár volt. 1858-tól osztrák értékű forint. 105 osztrák értékű forint 100 pengőforint volt, egy osztrákértékű forint 100 krajcárral volt azonos értékű (xr). A bécsi (váltó) forint 2,5 váltó forint, amely egy pengő forint volt. főispán a vármegye, illetve a városi törvényhatóság élén álló kinevezett (királyi) tisztviselő. főszolgabíró 1945-ig a járás vezető tisztviselője, 1945—1950 között a járási főjegyző töltötte be ezt a szerepet, görög nem egyesült más néven görögkeleti, illetve ortodox vallású, gróf a bárónál eggyel magasabb rangú főnemes. haszonvétel (kisebb királyi) a nemesi földbirtokhoz kötődő jogok, illetve a belőlük származó jövedelmek (pl. a kocsmáitatás, húsmérés, malomtartás, vám- és révjog, vásárjog, az egyházi tized haszonbérlésének a joga). háromnyomásos gazdálkodás művelési rendszer a mezőgazdaságban. A földet három részre osztották: őszi-, tavaszi vetésre, illetve ugarra. Még a XIX. században is alkalmazták ezt a gazdálkodást. helytartótanács 1848-ig az ország legfőbb kormányszéke. 1848-ban megszüntették, szerepét a felelős minisztérium vette át. 1861-ben átmenetileg viszszaállították.