Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

Szakosra települési engedélyit is 1909. július hóban kért és 1909. július 17-én a szakcsi képviselő-testület így határozott. „A községi képviselő-testület Szemere Kálmán budapesti lakost, szigorló mérnök és vállalkozót a községi szervezkedési szabályrendelet 11. szakaszának c. pontjában előírt települési díj befizetése ímellett a község kötelékébe fölvenni határozta, de csak azon jeltétellel, ha nevezett Szemere Kálmán csákugyan községünkben óhajt állandóan letelepülni, és ez tényleg meg is történik." A képviselő-testület ugyanis élt a gyanúperrel, hogy Szemere Kálmán csak czímnek akarja felhasználni a letelepülést, hogy itt illetőséget nyerjen, ámde igazán szándéka nincs itt lakni, mert hisz semmi megélhetési és kereseti mód nincs számára. — Az állandó település, melyet a képviselő-testület kikötött, be nem következett, — A nyáron ugyan volt itt Szemere családja egy hónapig is, de megint csak fölmentek Budapestre és az ő állandó lakása és keresete most is csak Budapesten van. De a költött letelepedés nincs még két éves, sőt tudomásommal két évvel előbb még a járás területéről is ki volt tiltva és a tamási járás területéről most is ki van tiltva. — Ilyen körülmények közt szerény véleményem szerint a rá adott 172 szavazat érvénytelen. Minthogy pedig az 1900. decz. 19-én Szakoson megejtett választás jegyzőkönyve szerint a legtöbb szavazatot ezek nyerték: 1. Szemere Kálmán 172, 2. Gulyás György 129, 3. Pintér Imre 113, 4. Bálint János 74, 5. Gadányi Pál 67. Es minthogy a Szemere Kálmánra, mint a ki nem választható, beadott 172 szavazat érvénytelen: ezért az utánna legtöbb szavazatot nyerő Gulyás György, Pintér Imre, és Bálint János volnának érvényesen megválasztott bizottsági tagaknak kijei entendők. — Mert bizonyos az. hogy a megye területén még két év óta nem lakó és adót nem fizető Szemere Kálmán, ha választása a törvény ellen is jóvá hagyatik, ezen megválasztását arra fogja használni, hogy a megyegyűlésen durva, gyanúsító és izgató modorával községünknek és jó hírnevünknek ártani fog; és az is bizonyos, hogy bármit tesz a vármegye, a kocsola-szakcsi köves út kiépítése érdekében, vagy a munkás házak építése ügyébein, azt az izgató és földosztó Szemere a nép előtt mind az ő saját érdemének, az ő saját megválasztásának saját fellépése érdemének fogja feltüntetni, és amint sikerült a nép izgatásával elérni azt, hogy törvényhatósági bizottsági tagnak beválasztották: azon képes izgatásával arra fogja fanatizálni a népet, hogy országgyűlési képviselőnek is beválasztatja magát, mert hisz ez az ő végső czélj a : Ámde sem a félre vezetett népnek, sem a vármegyének nem érdeke, hogy területéről ilyen földosztó és izgató ember küldessék az országgyűlésbe. Vannak, kik úgy fogják fel a dolgot „Hagyni kell Szem ere izgatásait, s majd ha semmit sem tud kivívni, úgy is lejárja magát." Én nem így gondolkozom, mert immár 3 éve ígéri a népnek a földosztást: Sikere, eredménye nincs a földigéretnek, és a nép a sok csalódás után is hisz neki, mert az ilyen izgató minden csalódás után odaveti, hogy azért nincs eredmény, mert nem ad a nép az ő kezébe hatalmat : de ha nép össze fog tartani