Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
széde végét ismét elnyelte a tetszészaj. Percekig éljenezték, tapsolták. Ezután dr. Leopold Kornél felolvasta a szűkebb bizottság javaslatát. Igy megválasztattak a vezetőségbe a következők: Elnök: Széchenyi Sándor vbtt., főrendiházi alelnök. Társelnökök: gróf Apponyi Sándor, Perczel Dezső, Bernrieder József nagybirtokos és Bezerédj Pál vbtt., főrendiházi tag. Helyettes elnök: Kovács Sebestyén Endre nagybirtokos. Jegyzők: dr. Leopold Kornél és Bodnár István. Kerületi pártelnökök: a szekszárdi kerületben örffy Lajos takarékpénztári vezérigazgató, a bonyhádi kerületben Forster István földbirtokos, a szakcsi kerületben Szabó Lajos nagybérlő, a kölesdi kerületben Sztankovánszy János nagybirtokos, a paksi kerületben Szeniczey Géza nagybirtokos, a pincehelyi kerületben dr. Kiss Ernő ügyvéd, akik egyúttal a végrehajtó bizottság alelnökei. Miután a jelen volt polgárság nevében Pőcz József pincehelyi polgár beszélt, Széchenyi Sándor gróf ünnepélyesen is kihirdette a párt megalakulását. Végül Leopold Kornél dr. felolvasta a gróf Khuennak és Tisza Istvánnak küldendő táviratok szövegét, öriási lelkesedéssel fogadták. Ezután az alakuló közgyűlés az elnök lelkes éltetésével véget ért. Délben bankett volt a „Szekszárd szállóban". FORRÁS: Közérdek, 1910. március 5. 5. old. A Nemzeti Munkapárt megalakulása. (Részlet.) MEGJEGYZÉS : A cikk első része arról számolt be, hogy a párt megalakításának előkészítését március 4-én délután egy szűkebb bizottság végezte el a vármegyeházán. A bizottság tagjai voltak: Széchenyi Sándor gróf, Apponyi Géza gróf, Perczel Dezső, Sztankovánszky János, Kovács Sebestyén Endre, dr. Dőry Hugó, Forster István, örffy Lajos, Simontsits Elemér. Fiáth Elemér báró, Szabó Lajos bérlő, Wigandt János, Kiss Ernő dr, Leopold Lajos, Kramolin Gyula dr, Szévald Móric, Bajó Pál, Szentiványi Miklós, Nagy István, dr Leopold Kornél, Bodnár István. A párt megalakulását kimondó gyűlést a megyeházán tartották 5-én délelőtt. A gyűlést Széchenyi Sándor nyitotta meg, és ő lett a gyűlés elnöke is. Kiss Ernő dr. kifejtette, hogy „minden nemzeti haladás csak a 67-es alap szilárd bázisán lehetséges", ö terjesztette be a fenti idézett határozati javaslatot is. A Tolnavármegye és a Közérdek 1910. június 20-i száma arról értesíti olvasóit, hogy Perczel Dezsőt választották meg a Nemzeti Mukapárt országos elnökévé. VIII/80 1910. április 4. A TOLNAVÁRMEGYE ÉS A KÖZÉRDEK ClMÜ LAP TUDÖSlTÁSA A SZABAD GAZDÁK EGYESÜLETÉNEK SZAKCSI ZÁSZLÓBONTÁSÁRÓL Március hó 28-án Szemere Kálmán is kibontotta a Szabad Gazdák zászlóját Szakoson. E napra 4000 példányban nyomatott felhívást küldött szét a választó kerületben, de ennek dacára csak mintegy százan jöttek össze a szomszéd községekből. Előzetes értekezlet után a gyűlést Szemere délután 3 órakor a községháza előtt megnyitva „éljen az elüljáróság !" felkiáltással kezdte beszédét. Ajánlására a gyűlés Farkas János községi képviselőt választotta meg elnöknek, aki felkérte Szemerét, hogy ismertesse meg az összejövetel célját. Szemere erre hosszabb beszédet mondott, erősen támadva valamennyi pártot, a vármegyét, a papokat. Ezután határozati javaslatot terjesztett elő, melyben nem kíván egyebet csak a következőket: I. Mondja ki a gyűlés, hogy megalakítottnak nyilvánítja a függetlenségi éa 48-as Szabad Gazdák Pártját. II. Jelöltet állítunk ennek programjával. III. A jelölttől megköveteljük: 1. Kossuth, Helfy, Irányi 48-as elvét vallja, 2. általános, egyenlő, titkos, községenkénti választójogot, 3. a progressiv adók
