Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

lyen. A két csendőr négy cigányt agyonlőtt, a többieket pedig megvasalta és bekísérte. Ezen idő óta azon a környéken nyoma veszett a kóbor cigányoknak, kiknek tudvalevően kitűnően szervezett hírszolgálatuk van. A cigányügynek ezen, bár szűk körre terjedő, de gyökeres „rendezése" kétségkívül a két bátor csendőr érdeme. Ezt jutalmazni akarván a szakaszparancsnokság, a dombóvári és tamási-i szolgabíróság véleményének kikérése után kitüntetésre ajánlotta a két csendőrt. Ha mindenütt ily erélylyel lépnének fel a csendőrök a veszedelmes fajjal szemben, hamar meglenne oldva a cigánykérdés. Csakhogy e célra szükséges volna a csendőri létszám megkétszerezése, vagy katonasággal való megerősítése, ami többet érne, mint a cigányok összeírása és nyilvántartása. FORRÁS: Közérdek, 1909. március 6. (Kitüntetésre ajánlott csendőrök) MEGJEGYZÉS : Az iratok között nem találtunk adatokat acrra, hogy a csendőröket a javaslat alapján kitüntették-e. Akár megkapták, akár nem, a fenti cikk jól mutatja, hogy az úgynevezett cigányügyet rendőrségi-csendőrségi ügyként kezelték, mely szerint a cigányok ellen alkalmazott erőszak végül is megoldja a társadalomba illeszkedésüket. VIII/75 1909. márc. 22. A BORJÁDI KÖZGAZDASÁGI ELŐADÓ JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK AZ ÁLLATÁLLOMÁNY NEHÉZ ÁTTELELÉSÉRÖL 3764. sz. felhívására jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Múlt év őszén beállott fagyos idő a gazdasági munkák végzését gátolta, sok helyen az őszi vetést sem lehetett teljesen befejezni. Daczára a hosszú esős télnek az őszi vetések — kivéve a késői hó alatt kikelt vetéseket — elég jól állnak, szép zöldek és jól bokrosodtak, kifagyás vagy más elemi kár miatt nem panaszkodnak gazdáink. A hosszú tél miatt a tavaszi mezőgazdasági munka csak e hó második felében vehette kezdetét. — Gazdáink rég teleltették ily nagy küzdelemmel és anyagi áldozattal jószágállományukat mint e télen, a múlt évi szűk takarmánytermés, de különösen a szalmahiány miatt gazdáink közül igen sokan kénytelenek voltak jószágállományukat apasztani. Különösen kisgazdáink az ősz folyamán külföldi marhakereskedőknek vesztegették olcsó áron szarvasmarháikat. Ezen nemzetgazdaságilag is káros jószágelpazarlást megállítandó a vármegyei gazdasági egyesület előterjesztésére a földmívelésügyi minisztérium olcsó áron bocsájtott takarmányneműeket kisgazdáink részére. Üdvös hatását ezen actiónak rögtön lehetett észrevenni, a szarvasmarha értéke emelkedett s a külföldre kivitel majdnem teljesen megszűnt. Nem mulaszthatom el mielőtt jelentésemet bezárnám, hogy kisgazdáink nevében ezen takarmány ínség actió keresztülvitelénél fáradtságot nem ismerő szorgalmáért gazdasági egyesületünk Elnökének köszönetemet ne nyilvánítsam. FORRÁS: TmL. Alasipáni iratok: 3764/1909.