Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

1907. május 5. A TOLNA VARMEGYE TUDÓSÍTÁSA A PAKSI FÖLDMUNKÁSOK BÉRHARCÁRÓL A földmunkások paksi fiók szakszervezete a tavaszi munkálatok elérkeztével egy nagyot gondolt. Általános ugyanis a nézet, hogy hazánkban a kivándorlás egyik fő oka a napszám alacsonysága. Ha csak ez a baj, gondolták a derék paksi földmunkások, ezen könnyen segíthetünk és elhatározták, hogy ezentúl szőlőmunkát csak óraszámra vállalhatnak és pedig óránként 40 fillér napszámért. Ezzel a határozattal szemben a paksi szőlőbirtokosok is állást foglaltak és értekezletet tartva, elhatároztak, hogy az óraszám szerint való munka és díjazása elén nincs kifogásuk, de a 40 filér óránkénti napszámot nem adják meg, mert az túlságosan magas. Ily módon a megegyezés nem sikerült és a szakegylet tagjai ^kimondották, hogy föltételeiktől el nem iáinak, sőt tovább menve, a szakegyletbe nem tartozó munkásokat is (rábeszéléssel ós fenyegetésekkel visszatartották a munkától, úgy, hogy a vincellérek a fenyegetéstől megijedve, egymás után hagyták cserbe gazdáikat. Különösen éreztették a munkások haragjukat azokkal a szőlőbirtokosokkal, akik a szőlőtulajdonosok értekezletén részt vettek; ezeket egyszerűen bojkottálták, úgy, hogy ezek semmi árért nem kaptak munkaerőt. Hát mi azt hisszük, hogy ezek az állapotok teljesen tarthatatlanok. A munkásoknak föltétlenül joguk van jogos érdekeik megóvására szervezkedni, joguk van a munkaerejüket úgy értékelni, ahogy nekik tetszik, és akkor is annyit dolgozni, amikor és amennyit akarnák; de a napszám egyoldalú megállapítására erőszak és presszió alkalmazására nincs jogosultságuk a szervezetükbe nem tartozó munkásokat a munkába állástól elriasztani, vagy abban akadályozni. Az ilyen jogtalanul eljáró szakszervezeteket, amelyek nem a szakma művelésére, hanem terrorizálásra irányulnak ós amelyek az alapszabályokat kijátszó működést fejtenek ki, fel kel oszlatni, mert elenkező esetben fölfordul a társadalmi rend. FORRÁS: Tolnavármegye, 1907. május 5., 2. old. (A munkások ,,dolgozónak.) VIII/58 1907. május 5. A TOLNA VARMEGYE CIKKE TOLNA MEGYE ELMARADOTT GYÁRIPARÁRÓL És Tolnamegye? Megyénkben négy gyárat találunk, amelyek húsz munkásnál többet foglalkoztatnak. Ezek: a) a szekszárdi selyemgyár 107 munkással, ez azonban inkább a selyemtermelés országos szervezetének állami központja és gyári előállítással nem foglalkozik. b) a tolnai selyemfonoda 174 munkással; ez álaimi kezdeményezésre állami üzemre épült; a magánvállalkozás teremtő munkájával itt sem taiálko-