Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

délután 4 órai vonattal várt kormánybiztosnak nyugodt bevonulását. Mérő kormánybiztos azonban értesülvén a készülő tüntetésekről és zavargásokról, Sárbogárdról, hova a 11 órai személyvonattal érkezett, visszautazott Budapestre. Ezt a kormánybiztos igen okosan tette és saját érdekében, de meg a köznyugalom érdekében is még okosabban cselekszik, ha egyáltalán nem foglalja el ezen, nálunk mindenesetre provokáció számba menő megbízatást. A kormány is igen helyesen cselekednék, ha Tolnavármegyébe, hol kifogástalan rend és béke uralkodik és ahol a törvény minden tényezője komolyan respektálja, a merőben fölösleges kormánybiztos kirendelésével nem izgatná föl a kedélyeket, hanem a köznyugalomnak és a közrendnek hatályban és épségben maradhatása végett a kormánybiztosi kinevezést mihamarabb viszszavonná. A közönséget pedig kérve-kérjük, hogy várja be nyugodtan a fejleményeket és hiábavaló tüntetésekkel ne szolgáltasson alkalmat a kormánynak a beavatkozásra. * Mint lapunk zárta után értesülünk, Mérő János kir. tanácsos — értesülvén az ellene tervezett komoly tüntetésekről — lemondott a kormánybiztosi állásról. Lemondását már benyújtotta a belügyminiszternél. FORRÁS: Tolnavármegye, 1906. február 25. (Tüntetések és zavargások a kormánybiztos kinevezése alkalmából). VIII/40 1906. március 3. A TOLNAI SELYEMGYÁR MUNKÄSNÖINEK SZTRÁJKJÁRÓL TUDÓSÍT A KÖZÉRDEK A tolnai selyemgyárban sztrájk ütött ki. Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő felvilágosító sorokat vettük: Tavasz kezdetén majdnem minden évben azon kéréssel fordulnak a gyár munkásai a felügyelőséghez, hogy szállítsa le a munkaidőt és emelje a napszámbért. Pedig már tapasztalatból jól tudják a munkásnők, hogy nem egyszer könnyített sorsukon a felügyelőség minden külön felszólítás nélkül, ha azt megengedték a viszonyok. Ezúttal sajnos, nem olyanok a körülmények, hogy a munkásnők kérelmét teljesíthetnők, különösen a munkaidőt illetőleg, mert Olaszországban a selyemgyárakban 11 órai munkaidő van megállapítva és ha ezt mi leszállítanánk, akkor éppen nem versenyezhetnénk Olaszországgal. Mindazoknak azonban, akik szívükön hordják a munkásnők sorsát, megnyugvásul szolgálhat az, hogy a mostani fizetések mellett eddig 728,143 korona keresetet nyújtott már a tolnai selyemfonóda. Különben a sztrájk csakis rosszakaratú bújtogatásból ered és az igazgatóság elbocsájtotta azon munkásnőt, aki az elégedetlenséget szította. Igaz, hogy az illetőnek visszafogadását kérték a többi munkásnők, de azt nem tehette az igazgatóság, mivel arról győződött meg, hogy az illető később sem szűnne meg izgatni bújtogatásával. Igy keletkezett a sztrájk. Ki fogásolják a munkásnők a rossz bánásmódot is. Ez irányban a legszigorúbb eljárás lesz hivatva kideríteni, hogy mennyiben jogos a panasz és a jelen esetben szintén 31 Évszázadokon át 481