Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
tása, az óvó. védő és megtorló intézkedések, rendeletek és utasítások végrehajtása, a katonai erő és kisegítő munkások beosztása stb. stb. lankadatlan munkásságot, óriási fáradságot és körültekintést igényel. Van rá kilátás, hogy a béke a munkaadó és munkások között hamarosan helyreáll. Az idei kitűnő terméskilátások mellett az aratók keresete egészen kielégítőnek ígérkezik és egyenesen zsarolás számba megy, hogy az utolsó pillanatban tagadják meg szerződésileg önként elvállalt kötelezettségeik betartását. Tény, hogy a mai politikai viszonyok, amidőn a jogi disztinkciókban nem járatos adó nem fizetésére, a katona állítás tilalmára és egyéb az eddigi törvényes renddel szemben való ellentállásra izgatják, nagyon előmozdítják a munkásosztálynak kedvét az aktív reziszteniához. Viszont tény az is, hogy vármegyénk számos gazdaságában a cselédek helyzete és anyagi ellátása a mai nehéz viszonyok közt sem jobb, mint volt 30—40 év előtt és ezeken a tarthatalan állapotokon a cselédmunkások érdekében mihamarább változtatni kell. FORRÁS: Tolnavármegye 1905. július 2. (Véres aratás) VIII/33 1905. július A TAMÁSI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK AZ ARATÓSZTRÁJKRÓL Folyó évi 8075 számú felhívásra jelentem: hogy az aratási és cselédsztrájk keletkezésének okát az aratók és cselédeknek a jelenleg már tarthatatlanná vált helyzetük javítására irányuló törekvésben kell keresnünk és hogy a bérmozgalom már régóta titokzatosan szervezve, előkészítve volt, bizonyítja, hogy a sztrájk egyidőben és több gazdaságban egyszerre ütötte fel folyó évi június hó 18-án járásom területén fejét. — A sztrájk keletkezésére közrehatott nevezetesen a Nagykónyiban létesült „Keresztény szocialista munkás egyesület" működése, mely egyesületnek munkásokból álló tagjai helyzetük javítását akként vélték elérhetni, hogy az aratási szerződésben kötött munkadíjaiknak általuk egyoldalúlag meghatározott mérvben leendő emelésre kényszerítették a munkaadókat. — Az imént lefolyt arató sztrájkra nagyban befolyással volt az izgatás is melynek bő táplálékot nyújtott és az elégületlenséget még szította a szocziálista lázító irányú és egyéb krajczáros lapok által kihasznált sajtó szabadság, valamint azon körülmény is, hogy a lefolyt 10 év óta a mezőgazdasági viszonyok nagy átalakuláson mentek keresztül a mennyiben az állat tenyésztés foglalt a gazdálkodásban nagy teret, minek következtében e járás területein levő óriási latifundiumokon a szemes gabonán kívül a takarmány termesztésre fektettetvén a fősúlyt, a munkások azon hitben és meggyőződésben élnek, hogy daczára ugyanannyi munkájoknak keresményük mégsem üti meg a réginek mértékét, — a munkások csak a gabona félékből kapnak arató bért, mely az előbb említett oknál fogva jóval csekélyebb a réginél, s ezzel szemben a ma már az állattenyésztés czéljaira szükséges nagyobb kiterjedésű földterületeket is meg kell munkálniuk anélkül, hogy azon munkájok után is részt nyernének. — 30 467
