Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
3. a szervezkedés, gyűlést szándékoznak tartani, azon meghagyással veszem tudomásul, hogy a népgyűlés kezdetét, minthogy az a bejelentésben feltüntetve nincs, délutáni órára állapítom meg, s ezen gyűlésre hatósági biztosi minőségben dr. Beroáth Béla h. szolgabírót küldöm ki, — kikötöm azonban: 1. Hogy a napirenddel össze nem függő indítványok nem tárgyalhatók. 2. Vörös zászlóval, izgató jelvényekkel, bottal vagy fegyverrel a gyűlésen megjelenni tilos. 3. A győlésen részt vevők a gyűlés színhelyén tartoznak szétoszlani s a csoportokban, vagy zárt sorokban való elvonulás tilos. 4. A szónokok, amennyiben nem madocsai lakosok, személyazonosságukat a gyűlés megtartása előtt a hatósági kiküldött előtt igazolni tartoznak. Ezen 1—4 alatti kikötések, mint a közrend és a közbiztonság megóvását czélzó intézkedések megteendők voltak. Miről vármegyei Alispán urat jelen végzésem tudomásul vétele, bejelentő Szabó Ferencz, Molnár Sándor és Farkasdy Sándor madocsai lakosokat pedig a község elöljárósága útján miheztartás végett értesítem. FORRÁS : TmL. Alispáni iratok 2690/1904. VIII/22 1904. március 13. A TOLNAVÁRMEGYE ClMÜ LAP TUDÓSÍTÁSA A SZEKSZÁRDI NYOMDAI SZEDŐK SIKERES SZTRÁJKJÁRÓL Csütörtök reggel a helybeli nyomdákban az összes szedők beszüntették a munkát. Szekszárd, hol eddig is kivételesen kedvező volt a betűszedűk helyzete, maradt az egész országban újabban lábrakapott 'bérmozgalomban az utolsó városok között, mert Budapesten, Pécsett, Győrött, Kolozsvárott már lezajlottak a sztrájkmozgalmak. A betűszedőknek nemzetközileg organizált hatalmas szervezete a munkásokat egybekapcsoló szolidaritás eddig legtöbbször győzelemre vitte a munkások mozgalmát, mely azonban, ha túlhaladja a jogos követeléseket, komolyan veszélyezteti a munkaadók existenciáját. A központ által megállapított árszabály immár elért ahhoz a határhoz, mely olyan jövedelmet biztosít a szedőknek és nyomdai munkásoknak, mint az egyetlen ipari ágban sem tapasztalható. így Molnár Mór nyomdájában a felszabadult tanoncok eddig is azonnal heti 16 korona bért kaptak, míg a régebbi és ügyesebb szedők heti minimális keresete 26—30 korona volt, a délután 6 órán túl való munkáért pedig óránként külön díjazást kaptak 'az összes munkások. Ez az árszabály, mely csak a nagyobb vidéki városokban volt érvényben, mint Aradon, Temesvárott stb. sem elégítették ki a munkásokat, hanem újabb követelésekkel állottak elő, mely mozgalomban a budapesti központi vezetőség jár elöl és ennek kiküldött jenek megérkezésekor határozták el a sztrájkot. A sztrájk szombaton délben véget ért, mert Molnár Mór és özv. Báter Jánosné nyomdatulajdonosok a legmesszebb menő előzékenységgel és áldozatkészséggel teljesítették a szedők összes kívánságait, úgy 29' 451