Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

c) A csendőrség szervezete körül — noha a folyó évi Februar 12

én 280 szám alatt ide érkezett legfensőbb rendeletek 's szabályok eléggé terjedelmesek azonban, — mégis magyar hon helyzetét ismerve a politiális hivatalokkald szorosabb összeköttetésük igényeltetnék. Igen jól tudjuk azt, hogy egy kerületben az ügyeknek minden ágazatai a politiális hivataloknál folynak össze, 's igy csak onnand adhatók ki czélszerü rendelések s foganatosíttathatnak ezek legsikeresebben; mert bármi nemű lopás vagy rablás forduljon elöl azt vagy a káros maga vagy a község Bírája jelenti, 's így az intézkedés nyomban a közigazgatási tisztviselő által tétettethetik meg. 'Hogy a Csendőrséghez eddig ritka eset jelentetett egyesek által fel, — annak oka az, hogy a káros velők beszélni nem tud, — de ha tudna is vagy elutasittatik, vagy sikertelen a fellépés, — sőt több eset van; hogy a csendőrök felkéretvén ily esetekben az Elöljáróságok által — azok — azt félre vetve semmiben sem vették. — 'Hozzá vagyon a nép szokva •— a régi ragaszkodásnál fogva — Főbirájához járulni 's állapotját bizalommal előlterjeszteni. Ez ideig a Csendőrség egész önállást 's függetlenséget tulajdonított magának, holott a politiális hivatalokkal ezen intézetnek legszorosb összeköttetésben kelletik lenni, — magoknak a hivatalnokoknak kell e részben szót emelni, mert több izben némely sürgős előforduló esetekben szóllittattak fel — amint már ez gyakrabban a havi jelentésekben is megérintett, felszólítottak pedig rendes hivatalos utón de siker nélkül, álliták ugyan is hogy nekiek a politiális hivatalnok nem parancsol, miáltal az ügy vesztett, mert a feladott eset kutató egyén hiányában foganat 's eredmény nélkül maradt, 's igy a gonosztevők időt nyernek ily előlforduló esetekben tetteiket kedvező körülmények miatt véghez vihetik a nélkül hogy annak nyomára juthatnók. Ezen intézetnek szervezete körül szükségesnek tartom ily állásában azt is megemlitteni, miszerint többnyire nappal az ország útban eső községeket és pusztákat látogatván meg a Csendőrök ott czéltalanul keresztül bolyongnak, minthogy a divatozó nyelveket nem értik, senkit kérdőre venni nem tudnak, de továbbá nappal haszontalan a czirkálás, mert a vidéket nyugtalanító csavargó gazemberek éjjelen kelnek ki 's követik gonosz terveiket, — szükséges volna tehát jövőre ezt figyelembe véve utasításul a Csendőröknek kiadatni hogy az őrködést nem csak nappal, hanem éjjel is teljesítsék, — legközelebbi időkben állomásaikon kivül nappal is ritkán czirkálnak, a czirkálások alkalmával a községi Csendőr naplóba rendelt megjelenési beigtatások szinte igen ritkán 's csak néhol történnek, melynek pontosabb foganatba vétele iránt szigorúbban kellenék köteleztetniük. — E részben felmerült több apróbb tárgyakra nézve Albiró Uraknak jelentésűket is kerületem részéről ide mellékelve 'Nagyságodnak f. alatt benyújtom, d) Hogy mégis magyar 's általában oly egyénekkel töltessék be a Csendőrség kik minden tekintetben hivatásuknak megfelelni képesek, igen czélszerü lenne ruházatjukon különösen fövegükön változtatást tenni, mert az ellen teljes ellenszenv 'Uralkodik és ezen esetre a Csendőrség Főnökeitül táj és divatozó nyelv ismerettel biró egyének választatnának. e) Ami azon kérdést illeti váljon szükségeltetnék e a Csendőrök szaporítása és mennyire, — véleményem oda járul: miszerint a nagyobb városokban, hol a helyőrség minden tekintetben — gőzhajózás 's a nagyobb számú utasok, helyben tanyázó katonaság kihágásai, féktelen korcsmai verekedések 's egyébb oly helyeken előlforduló politiális kihágások fékezésére nélkülözhetetlen, — illyen apróbb kihágásokat fékezni a Csendőrség elégséges, — de minthogy min-