Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

A SZEKSZÁRD—BÁTASZÉKI VASÚTÉPÍTŐ KUBIKUSOK PANASZA A VÁLLALKOZÓ ELLEN A „kubikusok panasza" czím alatt decsi levelezőnk értesítése alapján megírtuk, hogy a szegzárdi—bátaszéki vasúti töltésen dolgozó munkások panaszokkal vannak eltelve a vállalkozó iránt, mert a fizetésnél megrövidíti őket. E hírünkkel szemben a vállalat főmérnöke, Gráber Ármin a „Tolnavármegye" heti lapban nyilatkozatot tett közzé, amelyben állításunkat valótlanoknak meri nevezni és azzal kérkedik, hogy ő eddigelé egyetlen munkástól sem hallott panaszt. A főmérnök úr nyilatkozatára decsi levelezőnk csak annyit jegyez meg, hogy amit állított, az való tény. Tény ugyanis, hogy a Decs alatt dolgozott kubikusok sírva panaszkodtak neki is a csekély munkabér és a megrövidítés miatt és hogy ezért a munkát ott is hagyták. FORRÁS: Tolnamegyei Közlöny, Szegzárd, 1896. július 19. 6. oldal (Kubikusok panasza). VII/87 1896. MEZŐGAZDASÁGI MUNKABÉREK TOLNÁBAN 1896-BAN Tolna vármegyében egy kétfogatú igásfogat napi keresete 2—3 Ft között ingadozott, átlagban pedig 2 Ft 60 Kr-t tett ki, a simontornyai járásban tavasszal-ősszel szántással 2Ft 60—3 Ft-ot. —• Földmunkánál egy köbméter föld kiemeléséért, kocsi felhányásáért vagy lerakásáért 6—15Kr-t, nagyátlagban 8 1/4 Kr-t fizettek, lm

3 föld elhordásáért lOOméterre 24 Kr-t. — Rigolozás díja volt a központi járásban 65—80 cm mélyre kat. holdanként kötött talajon 112 Fr-t, homokon 96 Ft, a völgységi járásban négyszögméterenként 5—7 Kr., a simontornyai járásban négyszögölenként 5—6 Kr. — Árkolásért járt egy méter széles, egy méter mély árok folyóméteréért a központi járásban 4 Kr. a simontornyai járásban 6 Kr; 1 méter mély, (fölül lméter, alul 50cm széles folyóméteréért) avölgységi járásban 4—7 Kr. — Régi árok kitisztítása ölenként 3—4 Kr, egy helyütt 8 Kr volt. Faültetéshez gödröt gödrönként 3 Kr-ért ástak ki. — Trágyateregetésért kat. holdanként (kb. 150q tárgya) 85 Kr-t fizettek. A kapásnövényeket jobbára napszámban munkálják. — Szakmányban a tengeri kapálásáért kat. holdanként a központi járásban 3 Ft 50 Kr-t fizettek, a simontornyai járásban úgy a kapálásért mint a feltöltésért 5-5 Ft-ot; répa egyszeri kapálása 4 Ft 50 Kr. Tengeritörésért a kóró kivágásával együtt kat. holdanként 6 Ft volt a munkabér, természetben a 11—8-ik rész, a burgonya felásásáért 30 kg-os kosaranként 4 Kr. — Takarmányrépa kiszedése, tisztítása és kupacokba rakása 8—10 Ft-ba, cukorrépáé 12—15 Ft-ba, és a cukorrépa minden munkája kat. holdanként a dombóvári járásban 30—35 Ft-ba került. — Burgonyát, répát és tengerit felébe, harmadába és negyedébe munkáltak; a harmados szántott, vetett, de a termést nem hordta be, míg a feles a behordáshoz igáserőt is állított;