Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

fiú, összesen 10969; polgári fiúiskolába 158 fiú, felső népiskolába 44 leány, összesen 202; középtanodába 239 fiú, mindössze iskolába járt 42388 növendék. Ezen iskolába járó növendékek közül vallás szerint róm. kath. 28155, gör. kath. 4. gör. kel. 163, helv. hitv. 6160. ág. hitv. 5984. unitárius 1. izr. 1921; nyelv szerint 27921 magyar. 14300 német, 3 tót, 163 szerb és 1 horvát. Iskolába nem járt 477 fiú, 430 leány, összes 907. Viszonyítva most már az iskolába járó gyermekek számát, az összes tankötelesek mennyiségével, kitűnik, hogy az ennek 97,90 százalékát teszi, míg az iskolába nem járóké csak 2,10 százalék. — Ha azonban a két korosztályt egymástól elkülönítjük, s mindenikből az iskolába járókat ugyanazon korosztálybeli tankötelesek számával összehasonlítjuk, akkor kitűnik, hogy a mindennapi iskolások közül 98,26 százalék, az ismétlősök közül pedig 96,95 százalék látogatta az iskolát. — Összehasonlítva ezen adatokat az előző tanévi adatokkal, a mindennapi iskolásoknál (95,66 százalék) a gyarapodás 2,60% az ismétlősöknél (94,91 százalék) pedig 2,04 százalék. Az iskolába nem járó tanulók közül, a legkisebb mértéket véve föl, 8 hónapig tartó oktatásban minden tanuló részesült. Tankönyvvel el volt látva 41400, nem volt 988. Iskolamulasztási eset volt félnaponkint számítva 110163, ebből felmentett 100459, pénzbírsággal büntettetett 9713, behajtatott 443 frt 50 kr, mely pénz iskolai célokra fordíttatott. Tanintézetek száma volt 229 407 tanteremmel és 400 tanítóval. A tanítók száma a tantermekével nem egyezik, mert a róm. kath. iskoláknál Agárdon, Gyánton, Kondán és Megyésen; az ágostaiaknál Alsó-Nánán, Kalaznón és Mucsfán, 7 állomás tanítóhiány miatt betöltetlenül maradt. — A tanítók közül lakással bírt 338, lakbért kapott 62. Az intézetek közül 222 saját, 7 pedig bérházban volt elhelyezve. A fölszerelés következő adatokat mutat: faiskola volt 217, iskolakert 224, tornatér 223, iskolai írótábla 612, szemléltető képgyűjtemény 165, fali olvasó tábla 310, számológép 277, Magyarország térképe 304, Osztrák—Magyar monarchia 174, Európa 235, föld 5 része 187, földgömb 222, természetrajzi képgyűjtemény 225, természettani 110, rajz és szépírási 219, testgyakorló eszközök 73, iskolai könyvtár 121, népkönyvtár 4. A vármegye 120 községéből 118-ban helyben volt az iskola, kettőben u. m. Dőry—Patlanon és Kovácsin hiányzott, mert míg az előbbi Zombához, az utóbbi Tevéihez van csatolva, s a gyermekek e helységek iskoláiba járnak. Jelleg szerint a 229 tanintézetből községi 13, róm. kath. 121, gör kel. 5, ev. ref. 33, ág. ev. 32, izr. 20, magán engedélyezett 5. Tannyelv szerint csoportosítva magyar 162, német 20, szerb 3, németmagyar 49, szerb-magyar 2. — A nem magyar ajkú iskolák közül eredménynyel taníttatott a magyar nyelv 71-ben, csekély eredménnyel l-ben. A tanítók száma 400, és pedig képesített 369, nem képesített 31, rendes 361, segéd 39, férfi 357, nő 43. — Szó- és írásban teljesen értette a magyarnyelvet 399, nem értette 1, de ez el is mozdíttatott állomásáról. Az iskolák bevétele kitett összesen 254542 frtot, mely 169086 frt készpénzből, 85456 frt terményértékből, a 876.116 frt értéket képviselő ingatlanok 43620 frt jövedelmeiből, a 85467 frt alaptőkének 5108 frt kamatjából, 22079 frt tandíjból, 11237 frt állami, 35915 frt községi, 115022 egyházi segélyekből és 21561 frt egyéb forrású járulékokból folyt be. Az iskolai és tanítói földek ér-